A pályázat keretében egy termikus és egy anyagvizsgáló laboratórium kialakítására kerül sor – ez a kettő együtt fogja tudni biztosítani a hallgatók anyagtudományi képzését. A laborokba beszerzendő eszközök nagy része hiánypótló, hiszen vagy nem rendelkeznek vele, vagy pedig szigorúan kutatási, és nem oktatási célokra felhasználható műszerekről van szó – mondta el
Kukovecz Ákos, az Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék docense, a pályázat helyi felelőse. A pályázat megvalósítása sajnos csúszik, a közbeszerzések előkészítését karácsony körül vagy januárban kezdhetik csak meg, holott az eredeti tervek szerint már idén szeptembertől működniük kellene a laboroknak. Ez azért is kellemetlen, mert a laborok több BSc-s képzésben is fontos szerepet kapnak. Ilyenek a közismert fizika, kémia és környezettan alapszakok mellett a műszaki képzések (például anyagmérnök) vagy a pár napja sikeresen akkreditált új molekuláris bionikai alapszak is.
 |
Ebből a laborból alakítják majd ki az anyagvizsgáló laboratóriumot. |
Műszer a hallgató kezében
„A kari pásztázó elektromikroszkóp például hiába kiváló készülék, a hallgatók nem használhatják, mert egy több mint százmillió forintba kerülő kutatóműszerről van szó. A pályázat segítségével lehetőség nyílik majd arra, hogy oktatási célra beszerezzenek egy kisebb példányt, amellyel a hallgatók is mérhetnek” – tudtuk meg a docenstől. A tervezett anyagvizsgáló labor helyén most egy vegyipari művelettani laboratórium üzemel, ennek egy részéből alakítják majd ki az új egységet, ahol többek között részecskeméret-elemző készülék és röntgen diffraktométer is a hallgatók rendelkezésére áll majd. „Nano-technológia” – nevezi meg a médiában gyakran varázsszóként emlegetett kutatási területet Kukovecz Ákos: ebben az új laborban ilyen kutatásokra is lehetősége lesz a hallgatóknak.
Hiánypótló eszközök, alkalmazott tudomány
„Ha csökkentjük az anyag méretét, egy ideig csak mennyiségi (méretbeni) változásokat tapasztalunk, de a nanométeres tartományban (10 nanométer körül) már ugyanaz az anyag minőségileg is teljesen másképpen viselkedik” – magyarázza a docens a technológia lényegét. Ezt a jelenséget új tulajdonságú anyagok – például úgynevezett nanokompozitok – létrehozására lehet kihasználni. A tanszéken már évtizedek óta foglalkoznak anyagtudománnyal (ez olyan határterület a fizikai, kémiai és mérnöki tudományok között, ami kifejezetten az új anyagok létrehozását és vizsgálatát célozza), és 15 éve egydimenziós nanostruktúrákkal. Kutatásaik részben alkalmazott tudomány jellegűek is: munkájukból hasznos, eladható, szabadalmaztatható végtermékek születnek.
Kötelességünk lépést tartani
A másik, úgynevezett termikus laboratóriumban azt figyelhetik majd meg a hallgatók, hogy miként viselkednek hő hatására az anyagok. Bár a művelet triviálisnak tűnik, ahhoz, hogy 700-1000 Celsius-fokon biztonságosan végezhetők legyenek a kísérletek, komoly felszerelésekre van szükség. „Azokat a műszereket válogattuk össze, amelyekkel a hallgatók a leendő munkahelyeiken majd találkozni fognak” – összegez a docens. „Erkölcsi kötelességünk is az új tudományos fejlődési irányokat oktatni, a ma már mindenhol használt eszközöket biztosítani” – tette hozzá Kukovecz Ákos.
Arany Mihály