Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az egész Eu­ró­pá­ban min­den év szep­tem­be­ré­nek utol­só pén­te­kén meg­ren­de­zen­dő fesz­ti­válon a ku­ta­tó­kat és élet­pá­lyá­ju­kat, a tu­do­má­nyos mód­sze­re­ket és ered­mé­nye­ket az elő­kép­zett­ség­gel nem ren­del­ke­zők szá­má­ra is ért­he­tő és él­vez­he­tő for­má­ban, in­te­rak­tív mó­don mu­tat­ják be. A prog­ram­so­ro­zat­ból az SZTE sem ma­rad­ha­tott ki.

Minden korosztály megtalálhatta a számára érdekes programokat az egyetemen. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

A ren­dez­vény nem tit­kolt cél­ja a 10-18 éves di­á­kok kö­ré­ben nö­vel­ni a tu­do­má­nyos pá­lya von­ze­re­jét, de prog­ram­jai min­den kor­osz­tály szá­má­ra ér­de­ke­sek.
Ha­zánk­ban is min­den év­ben egy­re bő­vü­lő prog­ram­kí­ná­lat­tal – idén már húsz vá­ros­ban több mint hatszáz in­te­rak­tív prog­ram­mal – vár­ja az ér­dek­lő­dő­ket a tu­do­má­nyos-szó­ra­koz­ta­tó fesz­ti­vál, mely a Kre­a­ti­vi­tás és In­no­vá­ció Eu­ró­pai Évé­nek ki­emelt prog­ram­ja volt Loson­czi Áron, a fény­át­eresz­tő üveg­be­ton csong­rá­di fel­ta­lá­ló­já­nak fő­véd­nök­sé­ge alat­t.
Ter­mé­sze­te­sen az SZTE sem ma­rad­hat ki a Ku­ta­tók Éj­sza­ká­ja part­ne­rei kö­zül, ez­út­tal ti­zen­ki­lenc hely­szí­nen vár­ta szó­ra­koz­ta­tó, in­te­rak­tív prog­ra­mok­kal a vá­ros ap­ra­ját és nagy­ját. Az olyan vis­­sza­té­rő prog­ra­mok mel­lett, mint az éj­sza­kai ka­land­tú­ra a fü­vész­kert­ben vagy a fi­zi­kai kí­sér­le­ti ki­ál­lí­tás a Szent Ist­ván té­ri víz­to­rony­ban, szá­mos új­don­ság­gal is szol­gált az es­te. Ilye­nek vol­tak pél­dá­ul a mos­ta­ná­ban igen­csak ak­tu­á­lis té­má­nak szá­mí­tó inf­lu­en­zá­ról, bak­té­ri­u­mok­ról és az im­mun­rend­szer­ről szó­ló elő­adá­sok az Or­vo­si Mik­ro­bi­o­ló­gi­ai és Im­mun­bi­o­ló­gi­ai In­té­zet­ben.
Az egyik leg­nép­sze­rűbb hely­szín egy a Dóm té­ren fel­ál­lí­tott, kém­iát nép­sze­rű­sí­tő sá­tor volt, már dél­után kí­gyó­zó sor­ban vá­ra­koz­tak előt­te a kis­is­ko­lás cso­por­tok. A „Kisvakond mint ké­mi­kus” el­ne­ve­zés­hez az ih­le­tet a ha­son­ló cí­mű rajz­film ad­ta a szer­ve­zők­nek, az Or­vo­si Vegy­ta­ni In­té­zet ta­ná­ra­i­nak. Dél­után öt és es­te hét kö­zött el­ső­sor­ban ál­ta­lá­nos is­ko­lás gye­re­kek­hez igye­kez­tek kö­ze­lebb hoz­ni a ké­mia vi­lá­gát iz­gal­mas kí­sér­le­tek­kel. Volt itt töb­bek kö­zött kó­la­zu­hany, amit men­to­los cu­kor­ka se­gít­sé­gé­vel idéz­tek elő, vizs­gál­ták a ten­ger­alatt­já­rók me­rü­lé­sét és a pe­len­ka nedv­szí­vó ha­tá­sát. Es­te hét­től a kö­zép­is­ko­lás­oké lett a te­rep, akik már va­la­mi­vel ko­mo­lyabb kí­sér­le­tek ke­re­tei kö­zött is­mer­ked­het­tek meg pél­dá­ul a fo­lyé­kony nit­ro­gén­be már­tott tár­gyak vagy a me­le­gí­tő­pár­na vi­sel­ke­dé­sé­vel. „Az idei év­ben jó­val na­gyobb az ér­dek­lő­dés, mint ta­valy, ami­kor elég rossz időt fog­tunk ki. Igye­kez­tünk mi­nél több ér­de­kes kí­sér­le­tet ki­ta­lál­ni a gye­rek­nek, de az ér­dek­lő­dést va­ló­szí­nű­leg az is nö­vel­te, hogy a prog­ram még egy or­szá­gos netes hír­por­tál cím­lap­ján is sze­re­pelt” – tud­tuk meg Ko­vács La­jos­tól, a sá­tor fő­szer­ve­ző­jé­től.
„A TIK-ben vet­tük ész­re a szó­ró­la­pot, és gon­dol­tuk, meg­néz­zük a di­no­sza­u­ru­szo­kat” – me­sél­te lel­ke­sen Zsu­zsi, el­sőéves jog­hall­ga­tó im­már a TTIK Föld­ta­ni és ős­lény­ta­ni Tan­szék­ének tár­lat­ve­ze­té­sén. Az ős­lé­nyek és fos­szíliák vis­­sza­té­rő sze­rep­lői a Ku­ta­tók Éj­sza­ká­já­nak, és úgy tű­nik, nem csak a ki­csi­ket vonz­zák. Az év­ről év­re egy­re lá­to­ga­tot­tabb hely­szí­nen ez­út­tal töb­bek kö­zött di­no­sza­u­rusz-haj­to­ga­tás­sal és ős­ma­rad­vány-va­dá­szat­tal vár­ták a gye­re­ke­ket, az idő­seb­bek pe­dig pél­dá­ul a Sze­ged alatt rej­lő ás­vány­kin­cse­i­ről hall­gat­hat­tak elő­adást. A tan­szé­ken ta­lál­ha­tó az or­szág har­ma­dik leg­na­gyobb föld­ta­ni gyűj­te­mé­nye, amit órán­ként in­du­ló in­te­rak­tív tár­lat­ve­ze­tés ke­re­te­i­ben is­mer­he­tett meg a fő­ként ál­ta­lá­nos is­ko­lás cso­por­tok­ból ál­ló kö­zön­ség. A gye­re­kek tá­tott száj­jal jár­ták kör­be a gyűj­te­ményt, ami nem is cso­da, hi­szen lát­hat­tak pél­dá­ul meg­kö­vült di­no­sza­u­rusz-ürü­lé­ket, ős­lény­láb­nyo­mo­kat a Me­csek­ből, óri­á­si ma­mut­fo­ga­kat, de olyan pi­kán­sabb ér­de­kes­sé­gek is elő­ke­rül­tek, mint pél­dá­ul egy med­ve tö­rött pé­nisz­csont­ja.
„Azért nem csak az ős­lé­nyek­re va­gyunk kí­ván­csi­ak. Vol­tunk már a TIK-ben az egész­ség­tú­rán, ahol pél­dá­ul meg­mér­ték a szo­rí­tó­erőn­ket. De ér­de­kel még a csil­lag­par­ti is, és le­het, hogy el­me­gyünk a fü­vész­ker­ti éj­sza­kai ka­land­tú­rá­ra. Most hal­lot­tunk elő­ször a Ku­ta­tók Éj­sza­ká­já­ról, és gon­dol­tuk, hát­ha nem rossz pén­tek es­ti prog­ram­nak. Ed­dig nem is csa­lód­tunk” – mond­ta An­na, aki szin­tén el­sős egye­te­mis­ta, majd el is in­dult a kö­vet­ke­ző hely­szín­re ba­rá­ta­i­val.
„Nem va­gyok kü­lö­nö­seb­ben te­het­sé­ges, csak szen­ve­dé­lye­sen kí­ván­csi” – a Ku­ta­tók Éj­sza­ká­ja 2009 Al­bert Ein­stein ezen gon­do­la­tá­ra épült. A sze­ge­di hely­szí­nek nép­sze­rű­ség­ét és az iz­ga­tot­tan zsi­bon­gó gye­rek­cso­por­to­kat el­néz­ve bát­ran ki­je­lent­het­jük, a fesz­ti­vál sze­ge­di part­ne­ré­nek jó né­hány re­mény­be­li tu­dós­pa­lán­ta kí­ván­csi­sá­gát si­ke­rült ki­elé­gí­te­nie, ez­zel is kö­ze­lebb hoz­va hoz­zá­juk a tu­do­má­nyos pá­lya szép­sé­ge­it.

Ke­resz­tes Ju­dit