Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A FTUF ke­re­té­ben min­den év ta­va­szán Eu­ró­pa több or­szá­gá­nak egye­te­mis­tái ta­lál­koz­nak Sze­ge­den, hogy fran­cia nyel­vű szín­da­ra­bo­kat ad­ja­nak elő. Cél­juk sa­ját szó­ra­koz­ta­tá­su­kon kí­vül az is, hogy nép­sze­rű­sít­sék a fran­cia nyel­vet, ter­jes­­szék a fran­cia kul­tú­rát az ar­ra fo­gé­kony ma­gyar kö­zön­ség kö­re­i­ben.

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium diákjainak előadása. Fo­tó: Segesvári Csaba

A fesz­ti­vál idei prog­ram­ja a hi­va­ta­los meg­nyi­tó­val kez­dő­dött, ahol el­ső­ként Kimpián Krisz­ti­na, a fesz­ti­vál fő­szer­ve­ző­je kö­szön­töt­te a ven­dé­ge­ket. Mint el­mond­ta, két cél ve­zé­rel­te, ami­kor elő­ször vett részt a ren­dez­vény szer­ve­zé­sé­ben. Rész­ben a fran­cia nyelv és szín­ház sze­re­te­te, rész­ben pe­dig a FTUF fon­tos­sá­ga Sze­ged­nek szá­má­ra. Ez­után Tóth Kár­oly sze­ge­di ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő hi­va­ta­lo­san is meg­nyi­tot­ta a fesz­ti­vált. Be­szé­dé­ben hang­sú­lyoz­ta, Sze­ged vá­ro­sa erő­sen kö­tő­dik a fran­cia kul­tú­rá­hoz és gaz­da­ság­hoz. Mi sem bi­zo­nyít­ja ezt job­ban, mint az, hogy egész év­ben van­nak az or­szág kul­tú­rá­já­hoz kö­tő­dő ren­dez­vé­nyek a vá­ros­ban, sőt a vá­ros­há­zán a fran­cia nem­ze­ti ün­ne­pet is meg­ün­nep­lik. Vé­gül kö­szö­ne­tet mon­dott mind­azok­nak, akik anya­gi­lag tá­mo­gat­ták a fesz­ti­vál meg­ren­de­zé­sét.

A négy nap so­rán ama­tőr szín­ját­szóc­so­por­tok ad­tak elő, fő­ként fran­cia nyel­vű da­ra­bo­kat. Sze­ge­den két fran­cia nyel­vű szín­ját­szóc­so­port mű­kö­dik, a Ságvári End­re Gya­kor­ló Gim­ná­zi­um­ban, il­let­ve az egye­te­men. Nem csak ők lép­tek per­sze szín­pad­ra a fesz­ti­vá­lon, hi­szen ér­kez­tek még cso­por­tok Pá­rizs­ból, a liege-i egye­tem­ről, Te­mes­vár­ról, Cell­dö­mölk­ről és Veszp­rém­ből is. Gon­dol­tak a fran­ci­á­ul nem be­szé­lő ér­dek­lő­dők­re is, a má­so­dik na­pon ugyan­is egy ma­gyar nyel­vű szín­da­rab is meg­te­kint­he­tő volt a cell­dö­möl­ki csa­pat elő­adá­sá­ban.

Mi­u­tán a szer­ve­zők sem­mi­lyen ki­kö­tést nem ad­tak meg az elő­adá­sok­kal kap­cso­lat­ban, igen sok­szí­nű­re si­ke­re­dett a prog­ram. A da­ra­bok szer­zői kö­zött sze­re­pel­tek kor­társ fran­cia írók, de meg­ta­lál­hat­tuk Goe­the és Kaf­ka egy-­e­gy da­rab­ját is.

A fesz­ti­vál ér­de­kes­sé­ge, hogy a ha­gyo­má­nyos szín­ját­szás mel­lett az imp­ro­vi­zá­ci­ós szín­ház is he­lyet ka­pott a prog­ram­ban. A szín­há­zi imp­ro­vi­zá­ció több mint két­ezer éves imp­ro­vi­zá­ci­ós tech­ni­kák­ból szár­ma­zik. A já­té­kos és ha­té­kony mód­sze­rek le­he­tő­vé te­szik a szí­né­szek­nek, hogy a má­sik­ra va­ló oda­fi­gye­lé­sen és tisz­te­le­ten ala­pu­ló mun­ka se­gít­sé­gé­vel együt­t, fel­ké­szü­lés nél­kül al­kos­sa­nak bár­mi­lyen té­má­ra. Az elő­adók dél­előt­tön­ként mű­hely­mun­ka ke­re­té­ben imp­ro­vi­zá­ci­ós gya­kor­la­to­kon vet­tek részt, a fesz­ti­vál utol­só da­rab­ja pe­dig egy imp­ro­vi­zá­ci­ós elő­adás volt, ahol be­mu­tat­ták a mun­ka ered­mé­nyét. A kö­zön­ség tag­ja­it is be­von­ták eb­be az elő­adás­ba, se­gít­het­tek ugyan­is a té­ma ki­vá­lasz­tá­sá­ban oly mó­don, hogy egy pa­pír­ra fel­ír­ták ja­vas­la­ta­i­kat, az elő­adók pe­dig eze­ket ját­szot­ták el.

„El­mond­ha­tom, hogy si­ke­res a fesz­ti­vá­lunk, hi­szen azok a sze­ge­di­ek, akik be­szél­nek fran­ci­á­ul, már tud­ják, hogy mi is a FTUF. Igyek­szünk min­den év­ben ugyan­ab­ban a pe­ri­ó­dus­ban, a ta­va­szi szü­net előtt meg­tar­ta­ni a ren­dez­vényt. Fő­leg egye­te­mis­ták­nak szól ez a kul­tu­rá­lis se­reg­szem­le, de van gim­na­zis­ta csa­pat is. Az or­szág­ban egye­dül­ál­ló ez a fesz­ti­vál, iga­zi kul­tú­rák kö­zöt­ti ta­lál­ko­zás a szín­ház nyel­vén. Re­mé­lem, hogy a jö­vő­ben is si­ke­res ma­rad, mert ér­de­kes szín­fol­tot je­lent Sze­ged ta­va­szi kul­tu­rá­lis éle­té­nek pa­let­tá­ján” – mond­ta el Kimpián Krisz­ti­na.

K. J.