Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Hangoztathatjuk az európai értékrendünket, de ez az arab világban még nem érvényes így. Nem kell elfogadni a dolgaikat, de az ő fejükkel kell egy kicsit gondolkodni, hogy megértsük őket. Ez a mostani egy jó példa arra, hogy miért fontos a mediterrán térség történelmének és civilizációjának tanítása” – jegyzi meg J. Nagy László, a SZTE BTK Történeti Intézetének Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a nemrég kirobbant dán karikatúra-üggyel kapcsolatban. Magyarországon az általa vezetett tanszék az egyetlen, amelyik kiemelten foglalkozik a Földközi-tenger vidékével (főként annak újkori és a legújabb kori történetével). J. Nagy László már évtizedek óta tanulmányozza ezt a területet, és elsősorban Algériával kapcsolatban jelentek meg publikációi. A Mediterráneum Történészeinek Nemzetközi Társaságának alapító és vezetőségi tagja. Nemsokára megjelenik Magyarország és az arab térség című munkája, ami az első ilyen jellegű könyv lesz hazánkban. Ebben a kötetben az 1947 és 1975 közötti magyar-arab kapcsolatokat vizsgálja. „Ez persze akkoriban nemcsak Magyarország, hanem az egész szovjet blokk viszonya volt ehhez a térséghez” – finomítja a képet könyvével kapcsolatban. Algériai, tunéziai és marokkói állami rendezvények és egyetemek gyakori meghívottja. Emellett egyebek mellett elérte azt, hogy a SZTE együttműködési szerződést kössön tunéziai egyetemekkel, vagy például azt, hogy meghívására az algériai nagykövet előadást tartott Szegeden.
J. Nagy László és Szabó Gábor, a SZTE rektora tavaly júniusban részt vettek a spanyolországi Tarragonában tartott Mediterrán Egyetemi Fórumon, ahol a harminckét résztvevő egyetem képviselői az egymás közötti szorosabb együttműködésről tárgyaltak. A felsőoktatásban megvalósítandó együttműködéssel kapcsolatban közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyet a Barcelonához közeli városról Tarragonai Nyilatkozatnak neveztek el. Ez összhangban áll az 1995-ös barcelonai kongresszus (amit napra pontosan az első keresztes háború meghirdetésének 900. évfordulóján tartottak) zárónyilatkozatával, amelyben meghatározták az euromediterrán partnerség alapelveit. Ennek egyik dimenziója a kooperáció társadalmi, kulturális és humán területen, amelynek célja egyebek mellett az, hogy a népek, kultúrák közötti megértés erősödjön és javuljon egymás meg- és elismerése. Ebbe a programba jól illeszkedik a tarragonai kezdeményezés, amely a kultúrák és a civilizációk dialógusának elősegítésén túl az effektív, konkrét együttműködést is célul tűzte ki a felsőoktatás és a kutatások területén. Egy felsőoktatási hálózatot szeretnének létrehozni, amely révén egyebek mellett megvalósulna az aláíró intézmények között a diákok, a tanárok és kutatók cseréje, lefordítanák egymás nyelvére különböző munkáikat, közös kutatási programokat végeznének, stb. A következő Mediterrán Egyetemi Fórumot idén tartják Máltán, ahol a nyilatkozatba foglalt elképzelések gyakorlatba való átültetésére fognak tervet kidolgozni.
Most a kezdeményezés népszerűsítésének szakasza zajlik, ami az aktuális, Dániával kapcsolatos események fényében különösen fontosnak tűnik. Eredményességéhez azonban nem férhet kétség, mivel a harminckét alapító tag (köztük a SZTE) mellé már jó pár intézmény felsorakozott: eddig százhúsz egyetem és két intézet ratifikálta a nyilatkozatot. És hogy miért fontos ez Magyarország számára? „Mert az Európai Unió tagjai vagyunk, és a Földközi-tenger vidékével való kapcsolat fontos részét képezi az EU politikájának” – válaszolja meg a kérdést J. Nagy László.