Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

– A tavalyi és az idei elnöki programodban is az egyik legjelentősebb feladatodként jelölted meg az egységes hallgatói önkormányzatiság megteremtését. A szavazás egysége jelzi a hallgatói mozgalom egységét is?
– Úgy gondolom, nemcsak a szavazást jellemezte ez az egység, hanem az elmúlt hónapok munkáját is. Legnagyobb örömömre háttérbe szorultak azok a törekvések, amelyek igyekeznek a hallgatói önkormányzatok működését különböző, mesterségesen gerjesztett feszültségekkel megzavarni. Most nyugodt a légkör, és ez lehetőséget teremt az érdemi munkára is.
– Milyen eszközökkel sikerült ezt elérned?
– Annak idején nehéz helyzetben voltam, mert tény, hogy az emberben egy komoly küzdelem után még kiélezettebb bizonyítási vágy van. Éreztem a folyamatos és figyelő tekinteteket a munkám során, de nem azzal foglalkoztam, hogy tavaly februárban ki hova szavazott, hanem olyan elképzeléseket igyekeztem megfogalmazni, amelyek széles körű támogatásra számíthattak, és ez egy idő után elterelte a figyelmemet a vélt vagy valós sérelmekről.
– Hogy érzed, mennyire sikerült megvalósítani a tavalyi programodban megfogalmazott elképzeléseket?
– Szembesülni kell azzal, hogy egy év alatt egy EHÖK-elnök kevés dolgot tud véghezvinni. Bele kell rázódni ebbe a szerepkörbe, meg kell szokni egymás munkastílusát és szokásait, ez legalább egy fél év. Velem sem volt ez másként. Másrészt olyan projektek indultak el, amelyek a mostani vagy az azt követő ciklusokon jóval túlmutatva hozzák meg eredményeket.
– Tehát hosszú távra terveztek…
– Nemcsak az aktuális problémákat kell megoldani, hanem észre kell venni azokat a kihívásokat, amelyek évek múlva problémákat okozhatnak. Mi sem szimbolizálja jobban a hosszú távon való gondolkodást, mint az előttünk álló felsőoktatási törvénymódosítás, illetve az egyetemi kollégiumok felújítási stratégiája. Fontos megemlíteni még a Hallgatói Centrum létrehozását vagy az Elektronikus Hallgatói Ügyintézés programját is. Ezek előremutató tervek. A már bevezetett jegyzettámogatási rendszer is azt bizonyítja, hogy az igazi eredményre akár két-három évet is várni kell. Sajnálatos, hogy a hallgatók részéről az ezzel kapcsolatos információhiány miatt sok kritika érte a rendszert. Ez óhatatlanul felelősséget jelent mindannyiunknak, akik a kidolgozásában részt vettünk. Tény, hogy elhúzódtak bizonyos folyamatok, és így adott volt az egy hónapos csúszás és a bizonytalanság.
– Programod egyik legfontosabb eleme a kollégiumi helyzet javítása. Milyen szerepet játszhat ebben az EHÖK?
– Az egyetemnek nincs részletes kollégiumi felújítási stratégiája, ami annak tudható be, hogy a PPP-program háttérbe szorulása és a források meghatározása mindig nagyon kényes feladat. Fel kell vállalnunk a kezdeményező szerepet, és a hallgatói vezetőkkel együtt tovább kell gondolni a dolgokat. Ezt egyrészt a lakhatási támogatások elkülönítésével, másrészt a karközi kollégiumok karhoz kötésével lehetne megvalósítani.
– A karközi kollégiumok „karosításának” ötlete már többször is felmerült, de a terv ellenzői szerint felesleges felrúgni egy több évtizede működő, stabil, jól bevált rendszert.
– Én viszont úgy látom, hogy mindenképpen több pozitívummal járna, ha a kollégiumok karokhoz kerülnének, hiszen a saját gyerekével mindenki jobban bánik, mint egy közössel. Nem érzem azt, hogy ez egy kardinális kérdés lenne. Számomra a kardinális kérdést az jelenti, hogy ez a folyamat egyáltalán elinduljon. Látok benne buktatókat, ismervén azt, hogy a jelen rendszerben mennyire nehéz az új dolgokat megteremteni. Szkeptikus vagyok abban a tekintetben, hogy ez itt másként működne, de nem hiszem, hogy a karhoz kötés merev határokat jelentene.

 

Telegdy Gergely, az EHÖK régi-új elnöke.

 

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy minden változás és döntés szülhet ellenérzetet. Hajlamosak vagyunk arra, hogy inkább ne mozduljunk semmilyen irányba. Van egy rendszer, aminek mindenki látja a pozitív hozadékát, de azért, mert nem így működött idáig, változtatni sem kíván senki. Ez nem feltétlenül szerencsés. Szerintem a kollégiumi vezetők is belátják, hogy a kari kollégiumok jobb lehetőségekkel élnek. Egy másik fontos szempont pedig, hogy ide kell vonzanunk Szegedre a hallgatókat, amely folyamatban a megfelelő lakhatási körülmények igenis meghatározó szerepet játszanak. Az ezzel kapcsolatos döntések egyre sürgetőbbek.
– Pályázatod másik hangsúlyos eleme az Elektronikus Hallgatói Ügyintézés rendszerének megteremtése. Ez is ismerős lehet a figyelmes olvasóknak tavalyról...
– Valóban, ez a tavalyi pályázatban is szerepelt: a megvalósítása részben rajtunk, részben tőlünk független dolgokon múlik. Az elektronikus kérelmeknél a dékáni hivataloknak és a tanulmányi osztályoknak is közre kell működniük. Több modulból áll ez a program, és nemcsak a mi, hanem az egyetem más egységeinek is hatékony közreműködését igényli.
– Említetted, hogy a jegyzettámogatási rendszert a kritika elsősorban az információ hiánya miatt érte. Már a tavalyi pályázatodban is szerepelt egy olyan Hallgatói Portál létrehozása, amelyen keresztül az aktuális információk eljutnak a hallgatókhoz. Működik már?
– A folyamat úgy működik, hogy vannak határozott elképzeléseim, de ezek megvalósítása mindig csúszik. Most is ez történt. Jelen pillanatban zajlik a tartalmi feltöltés, az azonosítók generálása és a partnerek bevonása. Tény, hogy az elektronikus rendszerekkel nehéz dolgunk van, de bizakodó vagyok.
– Látod már a végét?
– Erről már nem merek beszélni, pontosan az előbb említettek miatt, de reményeim szerint ebben a szemeszterben, ha nem is minden funkció, de a legtöbb használható lesz.
– Az elnöki terveid között szerepel egy SMS-értesítési rendszer bevezetése: jegyek rögzítése, aktuális hírek, minden SMS-ben. Nem túl költségigényes ez?
–  A költségkímélő mivolta abban nyilvánul meg, hogy az információ, mint hírérték, rögtön eléri a hallgatót.
– Arra ott van az ETR3…
– Azt nem tudom értékelni, hogy az ETR felületére kitett hirdetések menynyire érik el a hallgatókat. Bele kell gondolni abba, hány hallgató látogatja meg az ETR-t március és május, illetve október és december között. A szorgalmi időszak és a nyári szünet kiesik, hiszen ekkor nem jellemző, hogy látogatják az oldalt a hallgatók. Hogy mennyire költséges, megint tárgyalások kérdése. Olyan megállapodásokat kell kötnünk, amelyek hosszabb távon biztosítják a hallgatók érdekeit. A hallgató adja meg, hogy milyen jellegű információra van szüksége, amelyért ha nem is egy normál SMS díját, de valamennyit mindenképpen fizetnie kellene. Ennek oka, hogy az a pár száz forint, amely így jelentkezik, egyénenként nem sok, de egyetemi szinten milliókat jelentene, ami persze nem vállalható.
– De ott lesz a Hallgató Portál, ahol minden aktuális információt megtalálhatunk…
– Lássuk be, ma már nem járunk utána a dolgoknak. Ha nem dobják elénk az információt, hogy itt van, akkor hajlamosak vagyunk elmenni mellettük. Ezt mutatja a plakátozások sikertelensége is. Az e-mail sem ugyanaz már, mint korábban, nem olvassák mindig. Telefonja a hallgatók kilencvenöt százalékának biztosan van, ha azon kap egy SMS-t, azt biztosan elolvassa.