„Az SZTE doktori iskoláiban folyó kutatómunka a legfontosabb eredmények tükrében” címmel november 20-án folytatódott az egyetemi integráció tízéves fennállásának alkalmából megkezdett workshopok sora.
Az összejövetelnek egyrészt az volt a célja, hogy a doktori iskolák egymásnak is bemutassák, milyen eredményeket értek el az utóbbi tíz évben, másrészt azt térképezték fel, hogy a jövőben milyen interdiszciplináris együttműködések várhatóak a doktori programok között – vázolta lapunknak Klukovits Lajos, az SZTE Doktori Intézet igazgatója.
„Botos Katalin, a Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetőjének véleménye nyomán fogalmazódott meg, hogy jelenleg nincsenek olyan fórumok, amelyek megismertetnék egymással a karokat, ahol profeszszorok, kutatók egymásnak is bemutathatnák, mik saját szakterületeik kurrens irányai” – mutatott rá Klukovits Lajos.
Nemrég aláírták azt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP)-pályázatot, mely a tudományos – elsősorban természettudományos – eredmények terjesztését sürgeti. Az elkövetkező szűk három évben öt-hat olyan, kutatószemináriummal is kiegészülő doktoranduszkonferenciát szerveznének, amely nemcsak egy, hanem két-három rokon tudományágat is összefoghat. „A tudomány egyre szakosodik, és nincsenek fórumok a különböző területek közötti eszmecserékre. Egyre szűkebb területhez értenek a kutatók: a nyelvészet, a fizika vagy a matematika egy nagyon speciális részéhez. Ennek ellenében hat a multi- és az interdiszciplinaritás, és ezt szeretnék szolgálni a workshopok, valamint a jövőre induló TÁMOP-os konferenciák is” – összegzett az igazgató.
Szegeden 1992 óta léteznek doktori programok. 2003-ban 16 doktori iskolát akkreditált az SZTE-n a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB), ez a szám 2008-ban 19-re nőtt, így a művészetek kivételével valamenynyi releváns tudományterületen van az egyetemnek doktori iskolája. Összesen több mint ezer oktató dolgozik valamilyen doktori programban, és csupán öt százalékukat „kölcsönzi” az egyetem más intézménytől. Évente átlagosan 100-150 doktori fokozatot szereznek az SZTE-n. Problémát jelent ugyanakkor például az államilag finanszírozott keret elosztása és a doktori iskolák egységes fellépése.
A tervek között szerepel egy a művészeti területek kiválóságát mutató DLA-iskola (Doctor of Liberal Arts) létrehozása. Ehhez az oktatói bázis rendelkezésre áll, azonban doktori iskola alapításához a minősített oktatóknak legalább egy doktori fokozatot szerzett tanítvánnyal is rendelkezniük kellene. Szeretnék informatívabbá tennék a doktori képzés honlapját, és napirenden van a doktori értekezések elektronikus tárolásának és hozzáférhetőségének biztosítása is.
Arany Mihály