Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Naponta négyezer embert ellátni nem könnyű munka. Az emberek türelmetlenek, és a könyvtári dolgozók elismerés helyett folyamatosan azzal a kérdéssel szembesülnek, hogy egy modern és európai szintű könyvtárban miért nincs minden katalogizálva.
Van olyan példa, hogy egy katalógus nélkül vezetett, az „emlékezetből keresés” rendszere alapján működő tanszéki könyvtárból bekerült anyagok egykori felelőse két hét után felháborodva közölte a könyvtárosokkal, hogy itt nem működik semmi. Bezzeg.
A szegedi hallgatóknak ma már természetes a nyilvános, számítógépen feldolgozott katalogizációs rendszer, amely megmutatja a keresett könyv helyrajzi számát, azt, hogy melyik teremben vagy raktárban található meg. Azonban ha a számítógép azt írja ki, hogy elfogyott az összes Anyegin-kötet, akkor a diákok megtalálják a régi katalógusokat a földszinti tájékoztatópultnál is, és tovább folytatódhat a keresés.
Kokas Károly, az SZTE Egyetemi Könyvtár információs és informatikai főigazgató-helyettese elmondta, van olyan olvasó, aki azt nem érti, hogy miért nem digitalizálják be az összes könyvet, mert akkor otthonról kényelmesen is el lehetne érni mindent. Ennek költsége azonban körülbelül ötmilliárd forint lenne. Ezért is debütált a könyvtár a Bodza nevű új katalógusrendszerrel, amellyel más könyvtárak katalógusában is lehet kotorászni.
Az elmúlt év során a könyvtárban értékes digitális szolgáltatásokat vezettek be. Ezek egy része nem az egyetemi hallgatóságot célozza, hanem az oktatóknak szól. Ilyen a Magyarországon egyedülálló DMI, azaz a digitális dokumentumszolgáltatás. A ma még kevéssé ismert weblapon keresztül igényelhető szolgáltatás egy egységes digitális csomag része. Az oktatók a könyvtárban található bármely dokumentumból kérhetnek digitális másolatot, amelyet elektronikus úton juttatnak el hozzájuk. Ehhez csatlakozik majd egy szintén a weblapon igényelhető fénymásolatrendszer, ami hasonló, mint a digitális, csak az eredmény fénymásolat, és nem digitalizált kép.
Hasonló elképzeléssel újították fel az EKAR-t, az elektronikus kölcsönzési rendszert, melynek segítségével otthonról, elektronikus módon is elintézhető a kölcsönzés, az oktatónak annyi dolga van, hogy besétál az előkészített könyvért.
Elsősorban a hallgatókat célozza majd a tavasszal debütáló médiatéka, amely a német könyvtárak mintájára a televízióadásokból felvett dokumentumkönyvtár meghonosítását jelenti. A digitálisan rögzített anyagokat az oktatók és a diákok copyright okok miatt csak házon belül tekinthetik meg.
A számítógépes rendszerre nincs panasz, ez egy modern kabinet, bár egy év múlva már eléri azt a kort, amikor a folyamatos használat miatt megérik a cserére, persze a háromszázmillió forint értékű kabinet fejlesztésének finanszírozási háttere még kérdéses.
A drót nélküli internethasználat bevezetése korszerű ugyan, de biztonságtechnikai szempontból sok problémát von maga után. A hackerek számára a WIFI rendszerek óriási előnye az, hogy nyom nélkül fertőznek meg komplett rendszereket vele, ezért ha a számítógépes hálózattal gond van, esetleg lelassul, az elsősorban emiatt van.
Ahogy Majó Zoltán fejlesztési igazgató elmondta, a jelenlegi kétszáznegyven gép mellé szeptembertől nyugati minták alapján bevezetik a Magyarországon is létező úgynevezett egy eurós laptop programot, amelynek keretében a hallgatók laptopokat kölcsönözhetnek. Ezenkívül várhatóan népszerű lesz az a könyvtári részen ma már élő szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy az ember a saját notebookjával barangoljon a JATIK-ben.