Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A tanulmányi központ költségvetése az egyetem központi egységeinek finanszírozásához tartozik. Ez azt jelenti, hogy a karok támogatását egyharmad részben a kar hallgatóinak a könyvtárlátogatók számában betöltött aránya, egyharmad részben a hallgatói létszám, egyharmad részben az előző évi oktatási minisztériumi támogatások alapján állapítják meg. Emellett a TIK-nek bevételszerzési kötelezettsége is van, ezt főleg a konferenciákból és más rendezvényekből befolyt összegek adják
Az épület éves fenntartása körülbelül 360 millió forint, tehát egynapi üzemeltetés durván egymillió forintba kerül – mondta el lapunknak Majó Zoltán, az intézmény fejlesztési igazgatója. Ehhez az összeghez jön még a könyvtár költségvetése, amely tavaly 394 millió forint volt. Összesen körülbelül 650 millió forintos költségvetéssel számolhattak 2005-ben.
A kiadások szempontjából a tavalyi év még próbaüzemnek számított, hiszen a berendezések nagy része garanciális volt, a meghibásodások egy része nem jelentett akkora kiadást, mint 2006-ban, amikor már minden javítás súlyos összegekbe fog kerülni. Nem beszélve azokról az előre be nem tervezhető költségekről, mint például egy negyedmillió forint értékű, ellopott pad pótlása.
Információink szerint mind az Egyetemi Könyvtár, mind a Tanulmányi és Információs Központ költségeinek jelentős részét a bölcsészkar fedezi. A könyvtár esetében ez körülbelül a költségvetés huszonnyolc százalékát jelenti. A TIK esetében ez az arány szintén egyharmad körül mozog.
Az épület látogatóinak majdnem a fele bölcsész, továbbá a TTK-sok és a JGYTFK hallgatói fordulnak meg nagyobb számban az épületben. A finanszírozási arányok is ezt a sorrendet követik. Információink szerint a bölcsészkar körülbelül 180 millió forinttal, a TTK hozzávetőlegesen 130 millió forinttal, a JGYTF 90, az Általános Orvositudományi Kar 75 millióval, az ÁJTK pedig 50 millióval járul hozzá a fenntartásokhoz. (Ezek a számok mind a TIK, mind a Könyvtár költségvetését érintik.)
A korábbi évekhez mérten ez a költségigény igen magas. Míg a Dugonics téri könyvtár fenntartása 118 millió forinttal terhelte meg a bölcsészkar kasszáját 2003-ban, addig a TIK 2005-ben 180 millió forint kiadást jelentett. Sajnos a könyvtári állomány gyarapításához a kar ilyen feltételek mellett nem tud kellően hozzájárulni. Márpedig állománygyarapítás híján, egy idő után nem érdemes felkeresni a könyvtárat, mert nem lesz meg az az olvasnivaló, amire a hallgatóknak szüksége van. Ez hosszú távon a teherviselést is átrendezheti.
„Olyan ez, mint amikor az ember elmegy külföldre, megveszi a repülőjegyet, többszáz eurót költ arra, hogy eljusson a céljához, de amikor odaér, pont az a tizenkét euró hiányzik, ami a múzeum belépőjegyének az árát fedezné. Felmerül a kérdés, hogy van-e annak értelme, hogy elköltünk a fenntartásra több százmillió forintot, ha pont az a pár millió forint hiányzik, amiből könyvet vehetnénk" – vázolta fel a könyvtár helyzetét Kokas Károly, az Egyetemi Könyvtár főigazgató-helyettese. „Sajnos a karoktól kapjuk a pénzt, akik különböző statisztikai játszmákat játszanak arra vonatkozóan, hogy hogyan ítélik meg a könyvtár hasznát a hallgatóik szempontjából."
Ez aránytalanságokhoz is vezet, ezért a kvótarendszer finomításra lenne szükség. Figyelembe kellene például venni azt, hogy mennyibe kerül egy bölcsész-, és mennyibe kerül egy orvosi vagy jogi jegyzet. Hiszen ez a súlyozás sokkal igazságosabbá tehetné a finanszírozást. Mader Béla, a könyvtár főigazgatója már be is nyújtott egy elképzelést az Egyetemi Tanácsnak, melyben a normatív alapú számításra tett javaslatot.
Mint azt lapunknak Mader Béla elmondta, 2006-tól ismét szerepelni fog a könyvtár költségvetésében egy hivatalosan meghatározott összeg az állománygyarapítás fedezésére, de ennek az összegnek a nagyságrendjéről sem született még döntés.
A finanszírozás legnagyobb problémája többek szerint az, hogy nem veszi figyelembe a különböző karok terhelhetőségét. Míg egyes karok nem tudják kellőképpen finanszírozni a könyvtári igényeiket, más karok, melyek nagyobb bevételekre tehetnek szert, bevételeiket csak a saját érdekeikre hajlandók fordítani. Mader Béla szavaival élve: „Nem szabad olyan látszatot kelteni, mintha tizenegy ellenérdekelt kft.-ről lenne szó, hiszen egyetlen, egységes egyetem vagyunk.”