2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2006  --  2. szám - 2006. februás 13.  --  Hangsúly
Almásiné Hévizi Natália 1996 óta vezeti az Egyetemi Könyvtár Állománygyarapító Osztályát. Arra kértük, értékelje, milyen volt az elmúlt év a beszerzések szempontjából, illetve miben változott a helyzet az által, hogy az Egyetemi Könyvtár a Dugonics térről az Ady térre került át, s a legtöbb kari szakkönyvtár is beköltözött a JATIK-be. 
„Az állománybeszerzés szempontjából nagyon keserves volt az elmúlt év az Egyetemi Könyvtárban” – mondta el lapunknak Almásiné Hévizi Natália. „Létrejött egy nagy könyvtár, ám a 2005. évi beszerzések nagyságrendje meg sem közelítette az előző év kari és egyetemi könyvtári beszerzések együttes mértékét. Ennek egyik oka, hogy az Egyetemi Tanács a 2005-ös évre nulla forint állománygyarapítási keretet szavazott meg az Egyetemi Könyvtárnak, s kimondta: az Egyetemi Könyvtár főigazgatója egyenként állapodjon meg a karok vezetőivel, akik ennek megfelelően adjanak támogatást a könyvtárnak. Mader Béla főigazgató úr különböző mutatók alapján kiszámolta, hogy milyen összegekre lenne szükségünk karonként. Globálisan 60 millió forinttal kalkuláltunk a kilenc karra (az MFK és az EFK megtartotta kari könyvtárát). Senki nem vitatta el az igényeket, viszont a megvalósulás nagyon messze volt a tervektől. A karoktól végül közel 31 millió forint érkezett, ehhez mi még pályázatokon nyertünk mintegy 3,5-4 milliót. Összehasonlításképpen: a Dugonics téren közel 50 millióval gazdálkodhattunk. Ez a 35 millió arra volt elég, hogy belföldön erőnkhöz mérten vásároljunk könyveket, ezenfelül fenntartsuk a folyóirat-előfizetésünket belföldről és külföldről. Szerencsére az Egyetemi Tanács már elfogadta, hogy a könyvtár 2006-os költségvetésében megjelenjen az „állománygyarapítás” rovat. Az egyetem számára szükséges szakirodalmi és információs ellátáshoz a tavalyi összegnek legalább a duplája lenne szükséges. Ebben az esetben nem ismétlődhetne meg az a szomorú dolog, ami 2005-ben megtörtént: egyáltalán nem tudtunk külföldi könyvet venni, és a hazai szakirodalom is csak válogatva kerülhetett az állományba. A beszerzéseink során meg kellett tartani a kari irányszámokat, a szerint kellett vásárolnunk, hogy melyik kar mennyit fizetett. A karok a kialkudott összeget júniustól novemberig utalták át, ami nehezen áthidalható helyzethez vezetett a beszerzésekben. Egyrészt nem hagyhattuk cserben a hallgatókat, másrészt figyelembe kellett venni, hogy a kiadványok többsége csak ideiglenesen van a piacon, tehát nem lehet habozni a beszerzésével.
Bezár