Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az elmúlt év még a beköltözéssel kezdődött, mondanunk sem kell, hogy ez óriási munka volt. Gyakorlatilag másfél hónap alatt átzsuppolták az egyetemi és tanszéki könyvtárak (majdnem félszáz könyvtár) állományának nagy részét. Mivel a könyvek különböző feldolgozottsági állapotban voltak, a beköltözéssel nem értek véget a munkák, mert ezt az állományt koherens egésszé kellett alakítani. Ha az egyik napon bejött a francia tanszékről 15000 könyv, másnap már jöttek a francia szakos hallgatók is, és kölcsönözni szerettek volna. Katalógusok nélkül ez elég nehezen megoldható. „Ezt a munkát legalább 4-5-évig folyamatosan folytatni kell, hogy azokat az anyagokat, amelyek hozzánk kerültek, egy könyvtárnak látszó anyagként rendezzük össze” – ismertette a teendőket Kokas Károly, a könyvtár főigazgató-helyettese.
A TIK létrehozásának egyik célja az volt, hogy olyan könyvtárat, előadásokat és különböző programokat befogadó intézményt hozzanak létre, melyben a hallgatók akár az egész napjukat is el tudják tölteni. Ez sikerült is, mondta el lapunknak Majó Zoltán, a Tanulmányi és Információs Központ fejlesztési igazgatója. Naponta 3600 látogató fordul meg az épületben, és reggel kilenc órától szinte folyamatos terhelésnek van kitéve a ház, sőt egy átlagos szombati napon is 7-8000 hallgató ejti útba a TIK-et. Vizsgaidőszakban hétvégén is nyitva tartanak, olyankor 4-5000 diák veszi igénybe a szolgáltatásaikat.
„Mindenki azt gondolta, hogy vizsgaidőszakban többen lesznek, de ezt nem érzékeljük” – mondta Majó Zoltán. Szorgalmi időszakban több olyan rendezvény van, ami növeli a látogatottságot. Hétfőtől szerdáig tanítás zajlik a termekben, de itt lelt otthonra a Mindentudás Egyeteme is, a hét második felében pedig folyamatosan kongresszusok vannak. Azzal, hogy beköltözött a jegyzetbolt és a hallgatói szolgáltató iroda, a szorgalmi időszak is felzárkózott a látogatottság terén.”
Mivel az épület több funkciót is ellát, a könyvtár mellett konferenciaközpontként és előadóteremként is üzemel, nem könnyű összeegyeztetni a feladatokat. A nagyobb programok idején a könyvtár és a számítógép-kabinet használóinak rövidített nyitva tartással kell számolniuk, hiszen ahhoz, hogy vendégeket fogadjon az épület, két-három órával az esemény kezdete előtt be kell zárni. A nyitva tartás csonkítására már többször panaszkodtak a hallgatók, ám kérdésünkre reagálva Majó Zoltán kifejtette, hogy az épület egyik funkciója sem lehet fontosabb, mint a másik. Egy ekkora egyetemnek nemcsak a mindennapi olvasótábort, hanem a konferenciákat is ki kell szolgálnia, és a kongresszusok igényei között a több száz fős vacsorák is szerepelnek. Mindkét oltáron áldozni kell. 

 

A hallgatók mára belakták a JATIK-et. Fotó: Segesvári Csaba

 

A TIK íratlan szabályai között szerepel, hogy havonta legfeljebb egyszer tartanak olyan rendezvényt, amely korlátozza a nyitva tartást. Tavaly a 365 napból két hétig tartottak zárva, és a 340 nap alatt 220 rendezvény volt. A TIK éves költségvetése közel 360 millió forint, az egynapi működés megközelítőleg egymillió forintba kerül. Egy telt házas konferencia bevétele körülbelül egy nap teljes működést tud finanszírozni. Tavaly 35 millió forint bevételük származott a konferenciákból.
Bár a TIK több száz fős kongresszusok befogadására is alkalmas, a városnak még van behoznivalója ezen a területen. Hiába a szép konferenciaközpont, a helyszín csak akkor alkalmas nagyobb rendezvények szervezésére, ha a résztvevők valahol álomra tudják hajtani a fejüket. Szegeden a 4-5 csillagos szállodai kapacitás harmatgyenge. A TIK májusban ad otthont egy 800 fős kongresszusnak, ám a látogatók elhelyezése még nem megoldott, mert Szeged napja lesz, és a város minden szállása foglalt. Épp ezért a 150-200 fős rendezvények veszik igénybe leggyakrabban az épületet, mert ők jól elférnek a központban, és szállást is könnyen találnak.
A néha becsúszó rövidített nyitva tartás mellett a hallgatók leggyakrabban a csomagmegőrző rendszerre panaszkodnak. „A csomagmegőrző egyedülálló Magyarországon, és mint minden új rendszernek, ennek is üzemeltetés során jöttek ki a hibái” – mondta a fejlesztési igazgató. Az egyik ilyen típushiba, hogy ha többen zárják be a szekrényt, akkor a gép nem tudja feldolgozni az információkat. Az is előfordul, hogy a diákok elfelejtik a szekrényszámot, és itt kezdődik a rendszerbolondító baj. Több szekrényben is kipróbálják a kártyájukat, és összezavarják a számítógépet. Ha valaki úgy érzi, hogy gondja volt a szekrénnyel, vagy elfelejtette a számát, nyugodtan odamehet az ügyfélszolgálathoz, ők utána tudnak nézni, hogy mikor, melyik szekrényt használta, és meg tudják mondani a számát is. Majó Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a csomagmegőrző nem arra való, hogy az értékeinket tároljuk benne. Már többen megpróbálták feltörni a szekrényeket. Többek között ezért van szükség a biztonsági emberekre is.
Ahova 3600 ember jár naponta, ott elengedhetetlen a biztonság. Bár rengeteg kamera dolgozik a házban, a lopásokat ezek sem tudják megakadályozni. Azok a képzettebb tolvajok, akik könyvgyűjtők vagy könyvkereskedések ellátására szakosodtak, minden kreativitásukat bevetik, hogy kijátsszák a biztonsági rendszert. De nemcsak könyveket próbáltak már ellopni, hanem számítástechnikai eszközöket is. Sőt néhány napja az épület parkjában álló, 240 ezer forint értékű, Németországból hozatott padnak is lába kelt. Ki gondolná, hogy naponta két-három lopási kísérlet történik?
Sajnos jó néhány esetben nem csak vagyonvédelemre, de személyvédelemre is szükség van. A biztonságiak összeállítottak egy feketelistát a nem kívánt személyekről. Azok tartoznak közéjük, akik zaklatják az olvasókat, vagy olyan dolgokra használják a számítógépeket, melyek a rendszer biztonságát veszélyeztetik, vagy nem egyeztethetők össze a közerkölccsel. De külön oda kell figyelni a hackerekre is.