Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Ös­­sze­sen száz­húsz gyer­mek-me­se­író je­lent­ke­zett a So­mo­gyi-könyv­tár és az Öt­ágú Síp Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let Több­sincs ki­rály­fi cí­mű pá­lyá­za­tá­ra, ame­lyet Be­ne­dek Elek szü­le­té­sé­nek 150. év­for­du­ló­ja al­kal­má­ból hir­det­tek. Az ered­mény­hir­de­tés­re de­cem­ber 4-én ke­rült sor a So­mo­gyi-könyv­tár gyer­mek­könyv­tá­rá­ban.
A pá­lyá­zat­ban Be­ne­dek Elek me­se­fi­gu­rá­it kel­lett fel­hasz­nál­ni­uk az if­jú, ál­ta­lá­nos is­ko­lás al­ko­tók­nak sa­ját me­sé­jük­höz. A pá­lya­mű­vek több­sé­gét Csong­rád me­gyé­ből küld­ték, de kö­zel öt­ven me­se ér­ke­zett a határon túl­ról is: Kár­pát­al­já­ról és Dél­vi­dék­ről – a szép szám­mal sze­rep­lő dél­vi­dé­ki­ek­nek Sza­bad­kán ki­he­lye­zett díj­ki­osz­tót ren­dez­nek. Ér­de­kes­ség, hogy Ma­gyar­or­szág­ról fő­ként al­sós, határon­ túl­ról pe­dig in­kább fel­sős ta­nu­lók pró­bál­koz­tak a toll­for­ga­tás­sal. A leg­fi­a­ta­labb me­se­író egy má­so­dik osz­tá­lyos, kár­pát­al­jai le­ány­ka, aki a sár­ga kí­gyócs­ká­ról írt me­sét – mond­ta el la­punk­nak Hor­váth Ist­ván Károlyné, az Öt­ágú Síp Kul­tu­rá­lis Egye­sü­let el­nö­ke. A gye­re­ke­ket nem a meg­szo­kott első-má­sodik st­b. ka­te­gó­ri­ák­ba osz­tot­ták, ha­nem arany­toll, ezüst- és réz­toll le­he­tett ju­tal­muk, il­let­ve em­lék­la­po­kat is ki­osz­tot­tak. A zsű­ri el­nö­ke Veszel­ka At­ti­la sze­ge­di író-köl­tő volt. A bí­rá­lók fő­ként az egyé­ni öt­le­te­ket dí­jaz­ták.
Kul­csár Ma­ri­an­na gyer­mekkönyvtáros el­mond­ta, ter­ve­ik sze­rint a So­mo­gyi-könyv­tár hon­lap­ján két­he­ten­te meg­je­len­tet­né­nek egy-­e­gy me­sét az if­jú al­ko­tók­tól. Hor­váth Ist­ván Károlyné ki­emel­te: a jö­vő­ben sze­ret­nék foly­tat­ni a me­se­író-ver­se­nye­ket, hi­szen na­gyon fon­tos­nak tart­ják, hogy ne csak ol­vas­sa­nak, ha­nem ír­ja­nak is, és él­jék ki a fan­tá­zi­á­ju­kat a fi­a­ta­lok.

Arany Mi­hály