Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Har­minc év­vel ez­előtt hunyt el a 20. szá­za­di ma­gyar nép­rajz­ku­ta­tás meg­ha­tá­ro­zó alak­ja, Bá­lint Sán­dor. A tu­dós­ra má­jus 10-én, hét­főn 15 órától fel­ol­va­só­ülés­sel és ka­ma­raki­ál­lí­tás­sal em­lé­kez­nek a sze­ge­di Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um­ban.
A kon­fe­ren­ci­án Zom­bori Ist­ván me­gyei mú­ze­um­igaz­ga­tó kö­szön­tő­je után Kiss-Ri­gó Lász­ló sze­ged-csa­ná­di me­gyés ­püs­pök, Er­dé­lyi Zsu­zsan­na Kos­suth-dí­jas nép­rajz­ku­ta­tó, Bar­na Gá­bor, az SZTE nép­raj­zi tan­szék­ének ve­ze­tő­je és Szé­kely An­na nép­rajz­ku­ta­tó em­lé­ke­zik Bá­lint Sán­dor­ra.
Bá­lint Sán­dor sze­ge­di nép­rajz­ku­ta­tó az egyik utol­só ma­gyar po­li­hisz­tor. A sze­ge­di egye­tem nép­rajzpro­fes­­szo­ra­ként dol­go­zott, míg „rend­szer­el­le­nes iz­ga­tás” vád­já­val fel­füg­gesz­tett bör­tön­bün­te­tés­re nem ítél­ték val­lá­sos meg­győ­ző­dé­se mi­att. A val­lá­sos nép­rajz te­rü­le­tén vég­zett mun­kás­sá­ga nem­zet­kö­zi je­len­tő­sé­gű. Sze­ged és a sze­ge­di nagy­táj, „a szöge­di nem­zet” né­pi kul­tú­rá­já­nak, mű­ve­lő­dés­tör­té­nek, a val­lá­sos nép­élet­ének leg­ala­po­sabb is­me­rő­je volt.
Ha­gya­té­kát, kéz­ira­ta­it, le­ve­le­zé­sét, pony­va­gyűj­te­mé­nyét, szent­képanya­gát, szak­rá­lis tár­gya­it, bú­to­ra­it és könyv­tá­rát a sze­ge­di Mó­ra Fe­renc Mú­ze­um 1980-ban vá­sá­rol­ta meg az örö­kös­től.
Az em­lék­na­pon lát­ha­tó ka­ma­raki­ál­lí­tás Bá­lint Sán­dor mu­ze­á­lis gyűj­te­mé­nyé­nek szak­rá­lis mű­tárgy­anya­gá­ból mu­tat be egy szűk vá­lo­ga­tást. A tár­la­ton a ba­rokk erek­lye- és szent­képkul­tusz, a né­pi val­lá­sos­ság ér­té­kes mű­vé­sze­ti for­mái, tár­gyai, szent­kép-gra­fi­kák, il­let­ve kis­nyom­tat­vá­nyok je­len­nek meg.