„Nemcsak készülünk a mozi kilencven éves évfordulójára, hanem tulajdonképpen benne vagyunk év eleje óta” – mondja Szabó Éva Andrea, a Belvárosi mozi művészeti és marketingvezetője. „Az év eleje óta több filmet is kedvezménnyel kínáltunk, februárban szerelmes hétvégét tartottunk, hiszen mi, mozisok mivel tudunk kedveskedni nézőinknek? Olcsóbb mozijeggyel. Minden hónapban figyelünk arra, hogy legyen egy-egy akciónk.”
 |
Szegedi filmszínház kilenc évtizede a belváros szívében. Fotó: S. Cs.
|
A mozit Lippai Imre főrészvényes és százhatvankét társa alapította. Az Est 1939. október 25-i számában a Szegedi Aranyembernek is hívott Lippai szorgalmával és jó üzleti érzékével nemcsak a mozi szakmában végzett tiszteletreméltó munkát, hanem fűrészüzemmel is rendelkezett és érdekeltsége volt a téglagyárban is. Mivel a cégbírósági adatok hiányosak, a százhatvankét további részvényes közül csak néhány ismert, és az idők folyamán változó tulajdonviszonyok alakulásáról is keveset tudni, de az biztos, hogy az alapítástól az államosításig a Lippai család, Vass Andor és leszármazottai, valamint Singer István és Istvánné tulajdonosok voltak. „Nagyapám itthon maradt, és bebizonyította, hogy itthon is lehet ismert és elismert emberré válni” – mondja Segesváry László, Lippai legkisebb lányának fia. „Az államosításkor a Belvárosi Mozi kétharmada biztosan az ő tulajdonában volt. Temetése napján az államosított fűrészgyár munkája leállt és a dolgozók elmentek a temetésére. Aki élt akkoriban, tudhatja, hogy ez mit jelentett” – folytatja.
„Minden területnek megvolt a családon belül a főnöke. Imre fia a vásárhelyi objektumot, István a szolnoki gyárat vezette. Az én apám, Lippai veje az Erdélyben folyó erdőkitermelésért volt felelős. Abból adódóan, hogy ezekért a családi vállalkozáson belül nem kellett külön-külön fizetni, a többiekkel szemben helyzeti előnyben volt. Nagyapám nagyon nagy tekintéllyel rendelkezett, és kemény rendet tartott. Két pengő kifizetése nem történet meg tudta és jóváhagyása nélkül” – árulja el Segesváry nagyapja sikerességének egyik titkát.
„Május 21-én, Szeged Napján felavatunk egy emléktáblát Lippai Imre és részvényes társai tiszteletére, ami a Vaszy Viktor téri homlokzaton lesz elhelyezve. Lippai később filmvállalatot is alapított, több magyar film produceri teendőit is magára vállalta. A szegedi mozizás jelentős személyiségének tekinthető, a 30-as évektől mindhárom moziban övé volt a vetítési jog és a 30-as, 40-es években számos filmet itt vetítettek először” – közli Szabó Éva Andrea. „Lippai kapcsolata a filmmel mindvégig megmaradt. Amíg tehette, nagyon komoly pénzeket ölt a filmgyártásba” – egészíti ki az unoka. Ez az összeg filmenként akár húsz-negyvenezer pengőt is jelenhetett.
Az év eleje óta a mozival kapcsolatos relikviákat gyűjtik, régi mozijegyeket, plakátokat, filmklubbérleteket, akár régi székeket is. Az összegyűlt anyagból a Fekete Ház Múzeum történészeinek és muzeológusainak, valamint a Somogyi-könyvtár munkatársainak segítségével a mozi történetéről, alapításáról, erről a kilencven éves múltról kiállítás nyílik szeptember 8-án, a kapunyitás évfordulóján. A tervek szerint ezt olyan filmek vetítése kísérné, amelyek létrejöttét a Lippai család szponzorálta. A 20-as évek némafilmjeit pedig annak a zongorának játéka kísérné, mely eredetileg is e célból volt a moziban, és amelyet a család bocsátott a Belvárosi mozi rendelkezésére.
„Végül is a mozira szeretnénk felhívni a figyelmet, hiszen az, hogy egy ilyen nagy múltú intézmény létezik a városban, már tényleg ritka. Ez egy gyönyörű épület és nagy érték, amire figyelnünk kell, és azt szeretném, ha a szegediek is tisztában lennének ezzel” – teszi hozzá Szabó Éva Andrea.
Szekeres Nikoletta