2024. április 19., péntek English version
Archívum  --  2010  --  7. szám - 2010. május 10.  --  Kultúra
Fű­ben, fá­ban az or­vos­ság...
Tea­kós­to­lás­sal egy­be­kö­tött elő­adá­so­kat hall­hat­tunk a gyógy­te­ák jó­té­kony ha­tá­sa­i­ról áp­ri­lis 28-án az SZTE Gyógy­sze­rész­tu­do­má­nyi Ka­rán. Az elő­adá­sok után a Kabay Pa­ti­ka mun­ka­tár­sai pe­dig iga­zi be­mu­ta­tót tar­tot­tak a lá­to­ga­tók szá­má­ra a ha­zai gyógy­tea­kí­ná­lat­ból.
Címkék: Kultúra

A gyógy­ha­tá­sú te­ák­ról so­kak­nak a kí­nai zöld tea jut­hat elő­ször eszé­be, vi­szont a gyógy­nö­vé­nyek tár­há­zá­nak akár csak fe­lü­le­tes fel­tér­ké­pe­zé­se után nyil­ván­va­ló, hogy meg­an­­nyi, az or­vos­tu­do­mány ál­tal is el­is­mert, jó­té­kony ha­tá­sú ké­szít­mény lé­te­zik. Vi­szont na­gyon fon­tos a men­­nyi­sé­get és a mi­nő­sé­get szem előtt tar­ta­ni ezek fo­gyasz­tá­sá­nál, pon­to­san utá­na­jár­ni, mi­re is hat­nak szer­ve­ze­tünk­ben, és mi­lyen ese­tek­ben nem aján­lott a fo­gyasz­tá­suk. Egy­ál­ta­lán nem mel­lé­kes té­nye­ző, mit és ho­gyan fo­gyasz­tunk, hi­szen a gyógy­nö­vé­nyek­re is igaz a mon­dás, mi­sze­rint jó­ból is meg­árt a sok.
fubenfabanAz SZTE Gyógy­sze­rész­tu­do­má­nyi Ka­rá­nak el­ső eme­le­ti elő­a­dó­ter­mé­ben két elő­adást is hall­hat­tunk áp­ri­lis 28-án a té­má­val kap­cso­lat­ban. Az es­te Gás­pár Ró­bert egye­te­mi do­cens meg­nyi­tó­be­szé­dé­vel in­dult, majd el­ső­ként Klukovits An­na egye­te­mi ta­nár­se­géd, a Gyó­gysz­er­hatás­tani és Bio­far­má­ci­ai In­té­zet mun­ka­tár­sá­nak elő­adá­sát hall­hat­tuk az al­vás­za­va­rok ki­ala­ku­lá­sá­ról, sú­lyos egész­ség­ügyi kö­vet­kez­mé­nye­i­ről. Lé­nye­gé­ben egy ön­ma­gá­ba visz­­sza­té­rő kör­ként vá­zol­ta a hall­ga­tó­ság szá­má­ra azt a fo­lya­ma­tot, ami­be bár­ki kön­­nye­dén be­le­ke­rül­het, ha élet­rit­mu­sa rend­szer­te­len­né vá­lik, il­let­ve ha kö­vet­ke­zet­len vagy túl­zott gyógy­szer­fo­gyasz­tás­sal pró­bál­ja hely­re­hoz­ni egész­sé­gi ál­la­po­tát. A gyógy­szer­sze­dés szi­go­rú sza­bá­lya­i­ról sok­szor meg­fe­led­kez­nek a be­te­gek, így kön­­nyen a füg­gő­vé vál­hat­nak, akár­csak az al­ko­hol- és ni­ko­tin­füg­gők.
Az al­vás és éb­ren­lét za­va­ra, il­let­ve a kó­ros al­vás­za­var kö­zött per­sze kü­lönb­ség van. Az eny­hébb al­vás­za­vart ugyan­úgy ki­vált­hat­ja az idő­zó­navál­tás vagy egy csa­lá­di tra­u­ma, il­let­ve egy stres­­szes vizs­ga­idő­szak vagy vál­tott mű­szak­ban tör­té­nő mun­ka­vég­zés. De ezek még min­dig a kön­­nyeb­ben vis­­sza­for­dít­ha­tó ál­la­po­tot je­len­tik, míg a kó­ros al­vás­za­va­rok­nál az or­vos­tu­do­mány gyak­ran a gyógy­sze­res ke­ze­lés­hez for­dul. Bár lé­te­zik nem gyógy­sze­res te­rá­pia, de eh­hez nagy ön­fe­gye­lem szük­sé­ges. Még a kó­ros ál­la­po­ton is tud se­gí­te­ni, ha min­den es­te igyek­szünk azo­nos idő­pont­ban le­fe­küd­ni, és a na­pi prob­lé­má­kat tá­vol tart­juk az ott­ho­nunk­tól, va­gyis ügye­lünk az ott­ho­nunk nyu­gal­má­ra, hi­gi­é­ni­á­já­ra és ar­ra, hogy na­pi el­fog­lalt­sá­ga­ink kö­zött a test­moz­gást is be­ik­tas­suk.
Csu­por De­zső, a Far­makognózi­ai In­té­zet mun­ka­tár­sá­nak elő­adá­sa már in­kább a gyógy­te­ák­kal fog­lal­ko­zott. In­dí­tás­kép­pen el­hang­zott a so­ka­kat fog­lal­koz­ta­tó kér­dés: va­jon szük­ség van gyógy­te­ák­ra? Tény, hogy egy­re kor­sze­rűbb gyógy­sze­rek van­nak, így bár csök­ke­nő, de még min­dig va­lós igény van rá­juk. És sok­szor a ci­vi­li­zá­ci­ós be­teg­sé­gek­ben szen­ve­dők­nél és­­sze­rűbb a ter­mé­sze­tes ha­tó­anyag­ok al­kal­ma­zá­sa a szin­te­ti­kus gyógy­sze­rek­kel szem­ben, mi­vel ese­ten­ként ezek ugyan­olyan ha­té­ko­nyak a bél-, szív- és ér­rend­sze­ri, il­let­ve gyul­la­dá­sos be­teg­ség ke­ze­lé­sé­re. Min­dent ös­­sze­vet­ve a gyógy­tea, amel­lett, hogy el­ér­he­tő áron jut­ha­tunk hoz­zá, ren­ge­teg po­zi­tív tu­laj­don­ság­gal bír. Egy­fe­lől va­ló­di ce­re­mó­ni­á­val ké­szül, hi­szen te­á­ja vá­lo­gat­ja az el­ké­szí­té­si és szer­ví­ro­zá­si mó­dot, más­fe­lől nem okoz füg­gő­sé­get, ha­csak­nem vissza­von­ha­tat­la­nul be­csem­pé­szi ma­gát hét­köz­nap­ja­ink­ba, kü­lön­fé­le élet­hely­ze­tek­ben és idő­pontok­ban.

Ba­kó Mar­git Szi­bil­la

Bezár