2020. augusztus 5., szerda English version
Archívum  --  2007  --  4. szám - 2007. február 26.  --  Egyetemi élet
1581, 1872 vagy 2000?
Tekintheti-e magát a Szegedi Tudományegyetem az 1581-ben alapított kolozsvári Báthory-egyetem szellemi-eszmei örökösének? Erről a kérdésről rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A kérdésben a végső szót az egyetem szenátusának kell kimondania, ezt azonban – ahogy az egyik hozzászóló megfogalmazta – „történelmi mélyfúrásoknak” kell még megelőzniük.
Báthory István erdélyi fejedelem azzal a szándékkal alapított universitast 1581-ben Kolozsvárott, hogy ott a diákok mind a három egyetemi – a babérosi, a magisztrátusi és a doktori – fokozatot megszerezhessék, tehát a modern értelemben is egyetemmé kívánta fejleszteni az intézményt. Az egyetemalapítást jóváhagyó pápai áldás azonban eddig még nem került elő. Molnár Imre jogtörténész szerint azonban nem ez, hanem az universitason folyó oktatás minősége határozza meg, hogy egyetemről beszélhetünk-e. A XVI. század végén már megalakultak az első protestáns egyetemek, melyek értelemszerűen nem kaptak pápai jóváhagyást. Több olyan neves intézmény is volt – köztük a legelső, a bolognai egyetem –, amely alapítása után néhány évtizeddel szerezte meg a pápai engedélyt.
Az erdélyi városban az alapítást követően, ha rendkívül zord körülmények között is, de megkezdődött az egyetemi jellegű oktatás. A kolozsvári felsőoktatás történetében számos hosszabb-rövidebb megszakítás is volt, mégis az 1872-ben újjászervezett kolozsvári egyetem és a trianoni béke után 1921-ben ideiglenesen Szegedre került intézmény is Báthory Istvánt tekintette alapítójának.
Abban egyetértettek a hozzászólok, hogy 1921-ben az egyetem Szegedre településekor nem hoztak létre új intézményt, hiszen az erről rendelkező törvény is úgy szólt, hogy a kolozsvári universitas ideiglenesen a Tisza-parti városban működik tovább. Észak-Erdély visszacsatolásakor, 1940-ben azonban jogilag új intézmény jött létre Szegeden, amely Horthy Miklós nevét vette föl. A Kolozsvárról történő újabb menekülést követően az ottani egyetem oktatóinak egy része azonban ismét Szegeden folytatta munkáját.
A vitához hozzászólt a szegedi felsőoktatási intézmények több korábbi rektora, Szilárd János,Csákány Béla és Mészáros Rezső is. Utóbbi professzor szerint az európai egyetemek közül nagyon sok fölkutatja, tiszteli, és tevékenysége során fölhasználja történelmi hagyományait. Az akadémikus úgy véli, a szegedi universitas kolozsvári gyökerei számos ponton igazolhatók. A Báthory-féle egyetem, ha megszakításokkal, hiányokkal is, de működött – ez azonban a régió más intézményei esetében is hasonlóképpen történt. A 1581-es Báthory-féle egyetem és a szegedi felsőoktatás kapcsolata logikus, egyenes vonalú, az ebben rejlő lehetőségeket ki kellene használni – hangsúlyozta a korábbi rektor.
Dux László biokémikus-professzor szerint a kolozsvári gyökerekkel kapcsolatban nem elsősorban az esetleges jogfolytonosságról, hanem szubjektív identitásválasztásról kell beszélni. Ezt azonban nem lehet pusztán marketingszempontoknak alárendelni, különösen azért, mert egy esetlegesen vállalt 1581-es alapítási évszám sem befolyásolná lényegesen a jelentkező diákok számát – mondta az egyetemi tanár. Hozzátette: a leendő hallgatók összetételét talán igen, és ez is fontosnak tűnik.
Szabó Gábor rektor lapunknak elmondta, úgy véli: az ügyben állást kell foglalnia az SZTE tudományos és laikus közvéleményének, a végső szót pedig az egyetem szenátusa mondja majd ki. A professzor közölte, megkereste Almási Tibor bölcsészkari dékánt és Marjanucz Lászlót, a BTK Történeti Intézetének vezetőjét, hogy foglalkozzanak a kérdéssel. Indítványozta, hogy a történeti intézet vitassa meg a témát, készítsen szakmai előterjesztést a szenátus számára, amelyet – ha kell – tárgyaljon meg a bölcsészkar tanácsa is. Ezzel párhuzamosan lapunk hasábjain helyet ad a kérdéssel kapcsolatos hozzászólásoknak: a sort a jövő héten Makk Ferenc professzor vitaindítója nyitja.
 
ÖRÖKÖSÖK
A kolozsvári egyetemnek ma több örököse is működik. Épületét és felszereléseit az I. Ferdinánd, majd a Victor Babes nevét viselő egyetem kapta meg, szellemét pedig a Bolyai János nevét felvevő magyar tudományegyetem vitte tovább. A másik a Bolyaiból kivált marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, különösen ennek magyar tanári kara. A harmadik-negyedik pedig a szegedi, 1940-től Horthy Miklós, később József Attila nevét viselő tudományegyetem, valamint az ebből 1951-ben kivált utóbb Szent-Györgyi Albertről elnevezett orvostudományi egyetem. Az egyetemi integráció során a város és Hódmezővásárhely felsőoktatási intézményeiből jött létre az SZTE.
 
F. J.
Bezár