2019. február 20., szerda English version
Archívum  --  2010  --  8. szám - 2010. szeptember 13.  --  Egyetemi élet
Amit az „eső­em­be­rek” is meg­ta­nul­hat­nak
A Sze­ge­di Megis­merés­tu­domá-nyi és Neu­rop­szi­choló­giai Cso­port nyá­ron egy je­len­tős nem­zet­kö­zi cik­ket pub­li­kált az autiz­mus és ta­nu­lás té­ma­kör­ben a 4,3-as impak­t­fak­torú Plos One cí­mű fo­lyó­irat­ban. A ku­ta­tá­si ered­mény­ről a Psy­chol­o­gy Today is be­szá­molt, a sze­ge­di pszi­cho­ló­gu­sok­nak ugyan­is si­ke­rült meg­ta­lál­ni­uk azt a ta­nu­lá­si te­rü­le­tet, amely­ben az autisták is kö­zel ha­son­ló­an tel­je­sí­te­nek, mint egész­sé­ges tár­sa­ik.
Címkék: Egyetemi Élet

Né­meth De­zső, az SZTE Pszi­cho­ló­gi­ai In­té­zet do­cen­se, in­té­zet­ve­ze­tő-he­lyet­tes ve­ze­té­sé­vel egy ku­ta­tó­cso­port azt a célt tűz­te ki ma­ga elé, hogy ta­nu­lá­si és em­lé­ke­ze­ti me­cha­niz­mu­so­kat vizs­gál­ja­nak mi­nél több spe­ci­á­lis min­tán. Így ke­rül­tek a lá­tó­kör­ük­be a ne­u­ro­ló­gi­ai kü­lön­bö­ző te­rü­le­tei, az Alzheimer-kór­ban vagy demen­ciában szen­ve­dők, il­let­ve a gyer­mek­ko­ri fej­lő­dé­si za­va­rok.

autizmuskutatas
Az implicit tanulásra épülhet a terápia. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Eső­em­be­rek

Az autiz­mus kór­ké­pe he­te­ro­gén, in­kább „-tól-ig” spekt­ru­mok­ról be­szél­he­tünk. Az autisták­nak el­ső­sor­ban a tár­sas hely­ze­tek­ben van­nak ne­héz­sé­ge­ik, jel­lem­ző­jük az ér­zel­mek fel­is­me­ré­sé­nek za­va­ra, ese­tük­ben ati­pi­kus/el­té­rő min­tá­za­tot mu­tat a men­tá­lis ál­la­pot­tu­laj­do­ní­tás, va­gyis egy autista több­nyi­re nem ész­le­li meg­fe­le­lő­en, mi­re gon­dol­hat a má­sik em­ber. Mind­ezek­hez ala­cso­nyabb in­tel­lek­tu­á­lis ké­pes­sé­gek is já­rul­hat­nak, ezek együt­te­sen ad­ják meg azt az ati­pi­kus fej­lő­dé­si min­tá­za­tot, amit autiz­mus­nak ne­ve­zünk – ma­gya­ráz­ta Né­meth De­zső. Ez ugyan­ak­kor gyak­ran pá­ro­sul­hat kom­pen­zá­ci­ó­ként va­la­mely ké­pes­ség ki­ug­ró­an ma­gas mű­kö­dé­sé­vel, ahogy ezt a Dustin Hoff­man-féle „Eső­em­ber” cí­mű film­ből is is­mer­jük.

Kész­ség­gel

Né­meth De­zső csa­pa­tá­val az SZTE ÁOK Gyer­mek- és If­jú­ság­pszi­chi­át­ri­ai Osz­tá­lyán 7-14 éves gye­re­ke­ket vizs­gált, és ar­ra a meg­ál­la­pí­tás­ra ju­tot­tak, hogy bár az em­lé­ke­zet­nek az agy kü­lön­bö­ző te­rü­le­te­i­hez köt­he­tő for­mái több­nyi­re alul­ma­rad­nak a ti­pi­ku­san fej­lő­dő gye­re­ke­ké­hez ké­pest, lé­te­zik egy te­rü­let, ami kö­zel ugyan­úgy funk­ci­o­nál, ez pe­dig az imp­li­cit ta­nu­lás. Így ne­vez­zük a dol­gok nem tu­da­tos rög­zü­lé­sét, me­lyek­re úgy em­lé­ke­zünk, hogy nem tu­da­tos, ha­nem ösz­tö­nös, au­to­ma­ti­kus a hoz­zá­fé­ré­sünk a tu­dás­tar­ta­lom­hoz. Más né­ven eze­ket kész­sé­gek­nek ne­ve­zik, ilye­nek pél­dá­ul a moz­gá­sos (szak­nyel­ven mo­to­ros) kész­sé­gek, mint a bi­cik­li­zés vagy a spor­to­lás, de ma­gas szin­tű men­tá­lis (kog­ni­tív) fo­lya­ma­tok­nál is meg­fi­gyel­he­tő ilyen. Így pél­dá­ul a nyel­vi kész­ség­nek is van imp­li­cit ré­szük, pél­dá­ul az a mód, aho­gyan a gyer­mek meg­ta­nul­ja, majd hasz­nál­ja a nyel­vet. Be­széd­kor ugyan­is több­nyi­re mon­dan­dók tar­tal­má­ra (exp­li­cit) fi­gye­lünk, és nem a he­lyes mon­dat­szer­kesz­tés­re (imp­li­cit), hi­szen az már au­to­ma­ti­ku­san mű­kö­dik – fej­te­get­te a pél­dát a do­cens. Ez a funk­ció „ősi”, úgy­ne­ve­zett ké­reg alat­ti struk­tú­rák­hoz köt­he­tő az agy­ban.

Nem cso­da­szer – te­rá­pi­ás le­he­tő­ség

Az imp­li­cit ta­nu­lás­sal el­sa­já­tí­tott kész­sé­ge­ket az autista ala­nyok nem fe­lej­tet­ték el, így hosszú ­tá­von er­re le­het épí­te­ni fej­lesz­tő te­rá­pi­á­kat. „Et­től nem gyógy­ul­nak meg az autisták, de egy meg­fe­le­lő fej­lesz­tés azt ered­mé­nyez­he­ti, hogy job­ban ké­pe­sek lesz­nek al­kal­maz­kod­ni a tár­sas kör­nye­ze­tük­höz, nő a be­il­lesz­ke­dé­si ké­pes­sé­gük, hi­szen meg­ta­nul­hat­ják, bi­zo­nyos hely­ze­tek­re mi­ként kell re­a­gál­ni. ők eze­ket a re­ak­ci­ó­kat gyak­ran csak el­játs­­szák, ez nem fel­tét­le­nül lesz ter­mé­sze­tes, de a tár­sas kö­zeg­ben kön­­nyeb­bé vál­hat az éle­tük” – hang­sú­lyoz­ta Né­meth De­zső.
Sok ta­nu­lá­si for­ma függ az IQ-tól, az imp­li­cit azon­ban nem, így az autiz­mus min­den fo­ko­za­tá­nál ha­té­ko­nyan al­kal­maz­ha­tó ez a fel­is­me­rés. A ku­ta­tás­ban fi­a­tal dok­toran­dus­zok, így pél­dá­ul a ko­ráb­bi Só­fi-ösz­tön­dí­jas Janac­sek Ka­ro­li­na és Ba­logh Vi­rág is részt vesz­nek. A mun­ka az ér­tel­mi fo­gya­té­ko­sok­kal foly­ta­tó­dik – tud­tuk meg Né­meth De­zső­től.

Arany Mi­hály

Bezár