A júliusban zárult felvételi időszakban államilag támogatott képzésre 6214, költségtérítésesre 1985 diákot vettek föl a Szegedi Tudományegyetemre. Hozzájuk még 931 diák csatlakozhatott, akik az augusztusi pótfelvételi eljárás során kerültek be az intézménybe.

|
A TIK-ben 9130 gólya nevében tettek esküt a megjelentek. Fotó: Segesvári Csaba
|
Az utóbbi két évben az államilag finanszírozottak számának csekély mértékű csökkenése és a költségtérítésesek növekedése volt megfigyelhető. Szabó Gábor rektor szerint örvendetes tény, hogy ez a tendencia megfordult, s az előző évhez képest némileg nőtt a támogatott képzésekre bekerült diákok száma, míg a költségtérítéses képzéseknél minimális csökkenés figyelhető meg.
Az informatikai-műszaki képzési területre jelentkezők száma biztatóan emelkedik. Államilag támogatott helyre az országban a legtöbb hallgatót – 1536 diákot – az SZTE Természettudományi és Informatikai Karára (SZTE TTIK) vették föl. Létszámbővülés figyelhető meg a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar felsőfokú szakképzésein, valamint a kar tanító, óvó- és gyógypedagógus szakjain.
Szabó Gábor rektor kiemelte, hogy a felvételi átlagpontszámok tendenciaszerűen emelkedtek, az SZTE TTIK-n például 350 körül alakultak. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: a legalsó ponthatár mindig statisztikai adat, nincs igazi jelentősége.
Az akadémikus ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy az ország jövőjét veszélyeztető helyzet alakult ki a tanárképzés területén. Jelentkezők híján egyetlen diák sem kezdi meg tanulmányait fizika-, kémia-, környezet- és informatikatanár szakon; matematika-, biológia- és földrajztanárnak is összesen tizenöt hallgatót vettek föl. Bár ennyire nem súlyos a helyzet a bölcsész szakos tanárképzés terén is komoly gondok vannak.
A bolognai rendszer a tanárképzés terén nem váltotta be a bevezetéséhez fűzött reményeket, annak sürgős felülvizsgálatára lenne szükség. A struktúra átalakítása, a formális korlátok lebontása azonban csak az első lépés lehet, a képzés tartalmi korszerűsítésére is szükség lenne – hangsúlyozta Szabó Gábor.
A rektor rámutatott, a pedagógushiány bizonyos szakokon már nem a jövő problémája, a középiskolák a végzés előtt álló hallgatókat gyakran már ötödévben igyekeznek magukhoz kötni, úgy, hogy munkát ajánlanak nekik, a diák pedig levelező tagozaton fejezi be tanulmányait.
A pótfelvételi eljárás során a diákok elsősorban alap-, illetve osztatlan képzésre jelentkeztek. A legtöbben a jogi, a pedagógusképző, valamint az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon kezdhetik el tanulmányaikat a felvételi második köre után. A Fogorvostudományi és Zeneművészeti Kar idén nem hirdetett meg helyeket a pótfelvételin, mivel tavasszal már teljes kapacitásukat feltöltötték.
A pótfelvételi eljárásban kizárólag költségtérítéses helyekre jelentkezhettek a diákok, a tanulmányai során a legjobb teljesítményt nyújtó 10 százalék azonban átkerülhet az állami finanszírozású képzésbe.
F. J.