Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A romániai magyar sajtó helyzetéről tartott előadást Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MURE) elnöke a közelmúltban a jogi karon. A szakember – aki Trócsányi László professzor meghívására volt az Európa-tanulmányok Központ vendége -, a magyar nyelvű erdélyi sajtó történetének bemutatása mellett beszélt a kisebbségi média helyzetéről is.
Az 1,3 milliós magyarságot kiszolgáló romániai magyar sajtó ma a piacról él, a magyar és a román államtól kapott támogatás csupán a lapok költségvetésének 1,5-2 százalékát jelenti – mondta a Brassói Lapok főszerkesztő-tulajdonosa. A világ legrégebbi ma is működő – 1849-ben alapított – magyar nyelvű újságját irányító szakember elmondta, a szomszédos országban csaknem négyszáz sajtótermék jelenik meg magyarul az országos napilapoktól egészen a kisebb településeken kiadott folyóiratokig. Romániában államilag finanszírozott magyar nyelvű területi televízió- és rádióstúdiók működnek, minden nagyobb magyarlakta településen van magyar kereskedelmi rádió, s több helyen kereskedelmi televízió is. Ambrus Attila szerint a nyomtatott sajtóban a legnagyobb hatása a megyei napilapoknak van, ezek összes példányszáma mintegy 150 ezer, s az újságokat naponta 600-700 ezren olvassák. A két országos magyar napilap, a Krónika és az Új Magyar Szó példányszáma mintegy 20 százaléka a megyei lapokénak. Ez a román nyelvű lapokhoz mérten is jelentősnek számít, hiszen a legnagyobb romániai lapból naponta 80 ezret nyomnak. A romániai magyar lapok az újságírók tulajdonában vannak, ez kétségtelenül furcsa állapot, de még mindig jobb, mint a a román nyelvű média esetében, melyet a politikusok irányítanak. Az újságokat nyereségessé is lehet tenni, igaz azon az áron, hogy a bérek alacsonyabbak, mint az anyaországban vagy a román nyelvű médiában – fogalmazott a főszerkesztő.
A romániai magyar újságíróképzéssel kapcsolatban a MURE elnöke elmondta: jelenleg két helyen, Kolozsvárott és Nagyváradon folyik médiaoktatás, kommunikációs képzés azonban minden magyarlakta egyetemi városban van. A végzett diákok azonban jellemzően nem az újságírói hivatást választják, legtöbbjük a PR felé veszi az irányt, sokan dolgoznak például a fővárosban az RMDSZ által irányított minisztériumokban.