Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az október 26-i, a TIK-ben tartandó ünnepség délelőtti részében az egyetem és a város vezetése, a régió európai parlamenti képviselője, az oktatási és az egészségügyi tárca illetékesei, a testvérkarok képviselői, valamint a szakmai szervezetek elnökei köszöntik a születésnapost, majd a kar dékánja az 1957 óta megtett útról és a célokról beszél. Délután kartörténeti kiállítás és poszterbemutató nyílik, valamint a GYTK oktató- és kutatómunkájáról, ipari kapcsolatairól hallhatunk előadásokat. A nap záróakkordjaként emlékérmeket és elismerő okleveleket osztanak. Az évfordulóra emlékkönyv is készült Erős István (képünkön) profeszszor, a kar korábbi dékánja, a Gyógyszertechnológiai Intézet egyetemi tanára szerkesztésében. A JATE Press gondozásában megjelenő kötet egyebek mellett a kar és a képzés történetét, az intézetek múltját, jelenlegi szakmai munkáját, elképzeléseit mutatja be.

Az ünnepi alkalomból összeállított kötet három fő részre oszlik. Az első fejezet a kar és a képzés történetét mutatja be, a második az intézetek múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozik, a harmadikban pedig az itt gyógyszerészdoktori, PhD- és szakgyógyszerészi fokozatot szerzettek neveit gyűjtötték össze.

 

 

Az első rész maga is három alfejezetből épül föl. „Minker Emil professzor foglalta össze a kar és a képzés történetét az 1872-es kolozsvári kezdetektől a második világháborúig” – árulta el Erős István, hozzátéve: a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet professor emeritusa a tőle megszokott történészi alapossággal tárta fel a régi dokumentumokat. A második egység Stájer Géza, a Gyógyszerkémiai Intézet professor emeritusa tollából a háború vége és az önálló karrá alakulás közötti időszakról született, a harmadik fejezetben pedig a kötet szerkesztője 1957-től napjainkig mutatja be a kar által megtett utat.

Erős Istvántól megtudtuk: a kötet második részében a hét intézetről, azok történetéről, jelenlegi céljairól, elképzeléseiről, fontosabb kutatási eredményeiről, az iparral való kapcsolatairól, pályázati sikereiről, személyi állományáról olvashatunk. A harmadik rész pedig az adattár: ebben azoknak a nevei szerepelnek, akik a szegedi gyógyszerészkaron az elmúlt félszáz esztendőben gyógyszerészdoktori, PhD- és szakgyógyszerészi fokozatot szereztek. „Mintegy háromszáz oldalas kötetünket az intézetek archívumának jóvoltából gazdag képanyag is illusztrálja” – mondta a szerkesztő. A technikai szerkesztésben Somlóné Laczkó Marianna végzett remek munkát.

A képzés története Kolozsvárra nyúlik vissza: a Ferenc József által 1872-ben alapított egyetemen már kétéves gyógyszerészképzés működött. Mikor az első világháború után az intézmény Szegeden nyert elhelyezést, Dávid Lajos szervezte meg az egyetemi gyógyszertárat, a klinikák gyógyszerellátását és a képzés folytatását. A Gyógyszertechnológiai Intézet a gyógyszertárhoz kapcsolódóan tulajdonképpen már a kezdetektől létezett, a mai Gyógyszerkémiai Intézet elődje 1947-ben vált ki a Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézetből, a mai Farmakognóziai Intézet 1954 óta önálló, a mai Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet pedig 1957-ben alakult. A másik három intézet az 1990 utáni időszakban (a Gyógyszeranalitikai Intézet 1996-ban, a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet 1999-ben, a Gyógyszerfelügyeleti Intézet 2002-ben) született. A gyógyszerészkar 1957-ben vált önállóvá az orvosegyetemen belül, 2000-től pedig az integrált SZTE egyik karaként működik. A jelenleg működő hazai gyógyszerészek fele itt szerezte diplomáját.

 

AZ ÜNNEPSÉG

A Gyógyszerésztudományi Kar október 26-án (pénteken) a TIK-ben rendezi születésnapi ünnepségét. 10 órától ünnepi szenátusülés keretében Szabó Gábor rektor, Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő, Botka László polgármester, valamint az oktatási és az egészségügyi tárca képviselői, a testvérkarok dékánjai és a szakmai szervezetek elnökei köszöntik a kart. Ezt követôen Fülöp Ferenc akadémikus, dékán tart előadást a megtett útról, a kar céljairól, majd kulturális műsor következik a ZMK művész-tanárai közreműködésével. 13.30-kor kartörténeti kiállítás és poszterbemutató nyílik, 14 órától a dékánhelyettesek a kar tudományos és oktatómunkájáról, a négy hazai gyógyszergyár vezetôi az ipari kapcsolatokról beszélnek, majd 16 órától ünnepi kari tanácsülésen jubileumi emlékérmeket és okleveleket adnak át.

 

Erős István professzor a kar történetének megírásakor az elmúlt ötven év összes dokumentumát, valamennyi kari tanácsi ülés jegyzőkönyvét végigolvasta és feldolgozta. Mint mondta, mintegy ötvenkilónyi papírt forgatott át, ám nem bánta meg: hasznos és tanulságos olvasmánynak bizonyultak az átnézett ívek. „A kari tanácsi ülések jegyzőkönyveit a dékáni hivatalok vezetői vezették, gyakran valóságos kis irodalmi műveket alkottak. Ki kell emelnem első hivatalvezetőnket, Gellért Albertné Kovács Ilonát, valamint Zsoldos Ferencné Ildikót, aki fantasztikus memóriája miatt szinte legenda a kar életében. Minden eseményt megörökítettek, a hallgatók tanulmányi munkáját is rendszeresen elemezték” – így a szerkesztő. Érdekesség, hogy az ötvenes években külön kiszámolták, mennyi a munkás-paraszt, értelmiségi, illetve X-es (osztályidegenek) hallgatók átlaga – az X-esek szinte kivétel nélkül kitűnőre teljesítettek. Erős István hozzáfűzte: egyik legnagyobb élménye, hogy alig tíz fegyelmi ügyről emlékeztek meg a kari tanácsi jegyzőkönyvek. Mindez azt igazolja, hogy a karon mindig remek volt a munkamorál.

A hétszáz példányban megjelenő kötetet a tervek szerint a jelenlegi végzősök mellett a kar  dolgozói kapják meg, s a 26-i ünnepség vendégei vehetik először kézbe.