2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2007  --  2. szám - 2007. február 12.  --  Egyetemi élet
Első a pólusvárosok közül
A pólusprogram nagyvárosainak elképzelései közül elsőként a szegedi tervekkel ismerkedett meg a miniszterelnök és több, a hazai fejlesztéspolitikáért felelős szakember. Január 18-án Gyurcsány Ferenc Bajnai Gordon és Magyar Bálint kíséretében a szegedi polgármesteri hivatalban folytatott megbeszéléseket a csongrádi megyeszékhely és az SZTE vezetőivel.
A tárgyalásokon szó esett a város hosszú távú fejlődését megalapozó tervekről, melyek előkészítése már több mint két éve folyik. Megállapodás született arról, hogy a pályázatok kiírásáig – ez várhatóan április-májusban történik meg - a magyar kormány és az Európai Unió támogatást és segítséget nyújt a programok kidolgozásához. Így a város a lehető leghamarabb be tudja adni pályázatait.
 
 
A Biopolisz programban tervezett egységes klinikai központ látványterve.
 
A fejlesztési tervek egyik központi eleme a tudásalapú gazdaság kiépítését célzó Biopolisz program. Ebben az egyik legnagyobb projekt az egységes klinikai központ, amely XXI. századi modern egészségügyi ellátórendszert hoz létre a városban, és megteremti az egészségipar Szegedre településének lehetőségét.
A szegedi egészségügy és egészségipar fejlesztési terveiről Mikó Tivadar, az SZTE orvos- és gyógyszerésztudományi centrumának vezetője tartott előadást a kormányfőnek és kíséretének az egyetem Patológiai Intézetében. A professzor elmondta, Szegeden több mint 4.600-an dolgoznak az egészségügyben, s a közszolgáltatások éves pénzforgalma 2005-ben megközelítette a 22 milliárd forintot. Az ellátórendszer azonban rendkívül szétaprózott: hét tulajdonos öszszesen 39 telephelyén folyik gyógyító tevékenység.
A szegedi egészségügy beruházásaira az elmúlt húsz évben 2006-os értéken számítva 42 milliárd forintot költöttek. A professzor szavai szerint „ez a struktúra csupán a humán és a pénzügyi források felemésztése terén hatékony”. A jelenlegi infrastruktúra hátráltatja a korszerű betegellátást, és akadályozza a stabil jövedelemtermelő képességű egészségipar létrejöttét.
A megoldás a teljes fekvő- és járóbeteg-ellátást integráló, a párhuzamos szolgáltatásokat teljesen kiküszöbölő, gazdaságosan működtethető, régiós kisugárzású, korszerű klinikai központ, egy ehhez kapcsolódó egészségipari park és egy inkubátorház kialakítása. Az összesen 68 milliárd forintos beruházások során az egyetem tulajdonában álló déli klinikatelepen ezerágyas integrált kórházi tömböt, egy oktatási központot, beteghotelt és tudományos parkot kívánnak létrehozni.
Mikó Tivadar elmondta, a beruházások nyomán modern és hatékonyan működő szakellátás és kiemelkedő színvonalú térítéses betegellátás válna lehetővé Szegeden, amely az egész régió szempontjából meghatározó lenne. A fejlesztések biztosítanák a világszínvonalú feltételeket a térítéses oktatáshoz, amely ma is a térség egyik legeredményesebben működő „vállalkozása”. A projekt a számítások szerint 7 százalékkal növelné Szegeden és vonzáskörzetében a foglalkoztatottak számát, és biztosítaná a magasan kvalifikált magyar szakemberek és kutatók itthon tartását. A fejlesztés konzervatív számítások alapján tíz esztendő alatt térül meg.
Franck János
Bezár