2020. augusztus 5., szerda English version
Archívum  --  2007  --  2. szám - 2007. február 12.  --  Egyetemi élet
Harmincöt éves a szegedi hungarológia
A szegedi hungarológiai képzésre az egész világról érkeznek hallgatók, hogy a magyar nyelvvel és kultúrával megismerkedjenek. A képzés 35 éves fennállásának alkalmából a Hungarológia és Közép-Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központ konferenciát rendezett tavaly december 8-9-én.
A rendezvényen számos magyar és külföldi lektor vett részt. A program három tématerületet járt körbe: a magyar mint idegen nyelv tanításának módszertana, a magyar kultúra tanításának problematikája, és a harmadik terület a magyar oktatócsomagok „szemléje” volt. A konferencia keretében mutatták be az Európai Unió által komoly összeggel támogatott és nagy szakmai sikert arató „Lépésenként magyarul" című komplex tankönyvcsomagot is, amelyet a hungarológia tanszék oktatói, Durst Péter, M. Korchmáros Valéria, valamint Péter Nóra dolgoztak ki egy hároméves program keretében.
„A hungarológiát leginkább a modern filológiához lehet hasonlítani: ahogyan egy magyar tanulja az angol vagy a német nyelvet és irodalmat, úgy tanulja egy külföldi a magyart – és a tanárokat erre is speciálisan kell képezni” – magyarázta Szőnyi György Endre, a Hungarológia és Közép-Európa Tanulmányok Nemzetközi Oktatási Központ igazgatója.
 
A képzés kezdetei
 
1971-ben, Oregonban egy magyar származású tanárnak volt az az ötlete, hogy részképzésre Szegedre küldi a diákjait magyart tanulni és ismerkedni a közép-európai kultúrával. Így kezdődött a szegedi hungarológia fejlődésének első szakasza, majd a nyolcvanas években Pordány László vezetésével ívelt fel a képzés az amerikai egyetemekkel (Oregon, Visconsin, Florida) kötött szerződéseknek köszönhetően. A kialakuló kapcsolatok révén egyre több diák vett részt a képzésben. Elkezdték kidolgozni a különböző közép-európai, főleg magyar tárgyú órákat, így például történelem, kultúra, film tárgykörökben. Ezekből a kezdeményezésekből alakult ki az úgynevezett hungarian studies. A képzésnek 1988-tól Szőnyi György Endre a programigazgatója.
 
Bővülő lehetőségek
 
A második szakasz a rendszerváltás után kezdődött el az Erasmus-program Tempus nevű alpogramjának beindulásával, amelyet a leendő EU-tagországok számára hoztak létre. A Tempus-kapcsolatok révén külföldi diákok jöttek Szegedre, akiket szintén bekapcsoltak a képzésbe.
A hungarológia fejlődésének harmadik fázisát a magyar hallgatók bevonása jelentette, akik azt sajátították el, hogyan kell a magyart idegen nyelvként oktatni, és a magyar kultúrát a külföldieknek tanítani. Elindították a máig működő hungarológia tanár speciális képzést – ez egy hároméves program, amelyre évente tíz hallgatót vesznek fel. Ez összesen tehát harminc hallgatót jelent, akik a külföldi diákokkal közösen dolgoznak, közös projekteken vesznek részt. Ilyen módon a külföldieket integráltan oktatják a magyar hallgatók környezetében – ez kifejezetten a szegedi hungarológiai képzés sajátossága.
 
Távolabbi kilátások
 
A hungarológia tanár speciális képzésből szeretnének a jövőben mesterszakot létrehozni „hungarológus bölcsész Európa-tanulmányok koncentrációval” néven – jelenleg e szak akkreditációjának az elbírálása folyik. A végzettséggel a magyar mint idegen nyelv nyelviskolában való tanításán túl külföldi és magyar kultúrintézetekben, követségeken, fesztiválszervezőként vagy a turizmusban is el lehet helyezkedni.
Nem mindig jut el minden olyan külföldi diákhoz a Hungarológia Központ híre, akik szívesen tanulnának magyarul – a tájékoztatásban a magyar egyetemisták is a képzés segítségére lehetnek.
„Valóban egyfajta misszió a hungarológia képzés, hogy a nyelvünket és a kultúránkat másokkal megismertessük” – fogalmazta meg Szőnyi György Endre a képzés eszmei célját, amelyhez a színvonalas oktatás eredményeként megszülető szakmai siker is társul ezen a fontos és komoly tudományterületen.
Arany Mihály
Bezár