2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2007  --  5. szám - 2007. március 5.  --  Egyetemi élet
Eszmei örökös, szellemi utód
Tekintheti-e magát a Szegedi Tudományegyetem az 1581-ben alapított kolozsvári Báthory-egyetem örökösének? Erről a kérdésről rendeztek nemrég kerekasztal-beszélgetést neves szakemberek részvételével, az SZTE rektora elnökletével a SZAB székházában. A végső döntést a rektor javaslatára a bölcsészkar, illetve a történeti intézet szakmai előterjesztésének ismeretében a szenátus hozza majd meg, lapunk pedig hasábjain helyet ad a kérdéskörrel kapcsolatos hozzászólásoknak. A sort Makk Ferenc professzor (Történeti Segédtudományok Tanszék) vitaindító interjújával nyitjuk.
– Mikor került elő először a Báthory-örökség kérdése a szegedi egyetemen?
– Már az 1930-as években, miután a Báthory István által alapított vilnai (vilniusi) egyetem 350 éves fennállása alkalmából 1929-ben rendezett ünnepségekről hazatérő Iványi Béla jogtörténész-professzor javasolta: 1931-ben Szegeden is ünnepeljék meg a 350. évfordulót. Akkor ezt elvetették, mert közelgett 1932, a Ferenc József alapította kolozsvári egyetem 60. évfordulója, amit vita nélkül meg lehetett ünnepelni, ámbár ez az egyetem 1872-től számon tartotta a Báthory-örökséget.
 
Makk Ferenc történészprofesszor. Fotó: V. Cs.
 
Tudni kell, hogy az 1872-ben létrejött Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetemet – mely 1881-ben felvette Ferenc József nevét – 1919. május 12-én a románok karhatalommal elfoglalták, s létrehozták a román tudományegyetemüket, minden előzményre való hivatkozás nélkül. A száműzött magyar egyetemet rövid budai tartózkodást követően 1921-ben ideiglenes jelleggel Szegedre helyezték. (Mikor 1940-ben, a második bécsi döntés következtében visszaköltöztek Kolozsvárra, az 1940. évi XXVIII. törvénycikk létrehozta Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetemet – ennek közvetlen folytatása 1945-től a Szegedi Tudományegyetem, az abból később kinövő JATE és SZOTE, illetve a 2000. január 1-jén létrejött integrált Szegedi Tudományegyetem.)
A Báthory-kérdés 1938-ban került elő ismét az egyetemi tanácson, de akkor is elhalasztották a döntést, mert már napirenden volt a területi visszacsatolások ügye, s inkább az foglalkoztatta a közvéleményt, hogy mi lesz Erdéllyel, Kolozsvárral. 1945-től a rendszerváltásig viszont nem lehetett róla érdemben tárgyalni, az egyetemalapítás, a kolozsvári előzmények ügye – elsősorban politikai okokból, a szomszédok „érzékenységére” való tekintettel – tabutéma lett.
– Milyen változást hozott a rendszerváltás a kolozsvári gyökerek felkutatásában?
– 1990-et követően fordulat történt a Kolozsvár-kérdést illetően mind a hivatalos kiadványokban, mind az egyetemtörténeti munkákban. Az 1996-os évfordulóhoz kapcsolódva külön almanachot adott ki a JATE, illetve egy évvel később a SZOTE. A JATE évkönyve azt mondja, hogy a szegedi egyetemi oktatás 75. évfordulóját ünnepeljük, de megemlíti, hogy az egyetem 1921-ben Kolozsvárról került át, a szegedi egyetemi almanach második kötete viszont arról írt, hogy a SZOTE-nek (mely mindig is erősebben kötődött a kolozsvári örökséghez) két születésnapja van: az egyik az 125 éves, az 1872-es megalakuláshoz kötődő, a másik a 75 éves, hiszen 1921-ben került ide ideiglenesen a kolozsvári tudományegyetem. Az orvosegyetem 1996-ban nem is ünnepelt.
A JATE által 1999-ben kiadott A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene című jeles munka egyik fejezetében Ruszoly József jogtörténész-professzor már három részre bontja az intézmény történetét, s az előzményeket 1581-ig, Báthory – általa katolikus főiskolának titulált – iskolájáig vezeti vissza. A következő években aztán egymás után jelentek meg az egyetem-, illetve klinikatörténeti munkák, melyek felkarolták az 1581-es, illetve 1872-es kolozsvári örökséget. 2003-ban adta ki Minker Emil professzor Szeged egyetemének elődei című művét, melyben egyértelműen a Báthory-féle egyetemre vezeti vissza egyetemünk történetét az 1921-1944 között Szegeden működő kolozsvári universitason keresztül.
– Milyen vitás kérdések merülnek fel a Báthory-egyetem és az SZTE összekapcsolásakor?
– A szakemberek egy része szerint a Báthory-féle kolozsvári iskola egyetem volt, mások szerint nem. Történelmi tény, hogy Báthory István lengyel király, litván nagyherceg, erdélyi fejedelem 1579-ben Vilnában jezsuita egyetemet hozott létre az 1570-ben alapított jezsuita kollégiumból – ezt XIII. Gergely pápa is jóváhagyta –, majd 1581. május 12-én latin nyelvű okiratot adott ki a kolozsvári iskola megalapításáról. A vita arról folyik, mit hozott létre: kollégiumot, azaz alsó- és középfokú iskolát vagy egyetemet. A latin szöveget is átnézve az a véleményem, hogy mindkettőt: de iure egyszerre létesített egy jezsuita kollégiumot s egy ehhez tartozó jezsuita egyetemet is, amely tudományos címeket adhatott ki.
Az ellenzők egy másik kifogása, hogy a kolozsvári egyetem nem kapott pápai jóváhagyást. Valóban, Báthory több próbálkozása ellenére sem érte el a jóváhagyást, ám ebben az időben már uralkodók is elismerhették egy-egy egyetem megalapítást, mint ahogy az a Pázmány Péter esztergomi érsek által 1635-ben létrehozott nagyszombati jezsuita egyetem esetében is történt, melynek jóváhagyását a pápa a Habsburgokkal való ellentét miatt nyíltan megtagadta. S azt senki sem vitatja, hogy Báthory István uralkodó volt.
A következő ellenérv, hogy a Báthory-egyetem sem színvonalban, sem szervezetben nem érte el az akkori európai egyetemek szintjét. 1585-ben már kimutatható, hogy a kétkarú egyetemen (teológia, filozófia) a filozófiai kurzusok egyetemi szinten folynak, s teológiai előadások is vannak: a de iure megalapított egyetem tehát de facto megindult a nyugat-európai értelemben vett egyetemmé válás útján! Aztán a jezsuiták helyzete rendkívül bizonytalanná vált a kirobbanó vallásharcok miatt: 1603-ban a városból kiűzték őket, az egyetemi épületeiket pedig teljesen feldúlták. Ilyen körülmények között, ilyen történelmi helyzetben nagyfokú túlzás azt elvárni egy frissen alakított egyetemtől, hogy azonnal teljes pompájában bontakozzon ki! 
Negyedszerre említeném az állandóság, a folytonosság problémáját: valóban nagy megszakítások mutathatók ki az egyetem történetében, hiszen csak az 1690-es években térnek vissza a jezsuiták, s viszik tovább az intézményt, de már 1698-ban universitasként jelennek meg, azaz magukat egyetemnek tekintik. Ennek fontos bizonyítéka, hogy 1736-ban tíz bölcsészdoktort avattak, márpedig a doktoravatás egyetemi jogkör! A jezsuita rendet azonban 1773-ban felszámolták, ám Mária Terézia gondjaiba vette s újabb részlegekkel (egyebek közt orvosi fakultással) bővítette az egyetemet, majd 1776-ban universitasként a piaristák gondjaira bízta azt. 1784-1786-ban viszont II. József líceummá, középiskolává fokozta le, s 1872-ig Erdélynek nincs is egyeteme. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ilyen, akár több évtizednyi hiátusok más egyetemek (többek között a vilnai, a bécsi vagy a krakkói) esetében is kimutathatók, ezek mégis a legkorábbi egyetemalapítás évétől eredeztetik magukat.
– Van most a Szegedi Tudományegyetemnek hivatalos alapítási éve?
– Van is, meg nincs is. Több évszám is szóba jöhet. Egyetemalapítás jogilag 1940-ben történt Szegeden. Ez azonban szervesen kapcsolódott a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem visszaköltözéséhez. A Szegedi Tudományegyetem akkor bevallottan a távozó universitas örökségeként annak helyébe jött létre, éppen emiatt 1940-et alapítási évként a gyakorlatban sem a közfelfogás, sem a hivatalosság nem tartja számon. Az 1581-es dátumot ellenzők szerint semmi sem indokolja, hogy olyan messzire vezessük vissza az egyetemünk eredetét. Ugyanakkor külföldi, nyugati, de más magyar egyetemek is igyekeznek minél régibb alapítási évet keresni maguknak. Egyes nagy európai egyetemek ráadásul annak a középiskolának a létrejöttéhez vezetik vissza történetüket, melyből később kinőttek! (Az amszterdamiak például az 1632-es iskolaalapításhoz, pedig az egyetem csak 1877-ben jött létre.) Pécsett az 1960-as évekig 1912-től, a később ide áthelyezett pozsonyi egyetem alapításától indult az időszámítás, aztán felfigyeltek arra, hogy 1367-ben Nagy Lajos pápai jóváhagyással alapított – igaz, csupán néhány évtizedig működő – egyetemet, 1967-ben megünnepelték hát fennállásuk 600. évfordulóját, s az egyetem címerébe is bekerült a dátum. 2005 óta pedig a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem címerét is az 1581-es alapítási év díszíti.
– Ön személy szerint hogyan kezelné a Báthory-hagyományt?
– Annak a felfogásnak vagyok híve, miszerint a Szegedi Tudományegyetem a Báthory István erdélyi fejedelem által 1581-ben alapított kolozsvári egyetemnek eszmei örököse és szellemi utóda. Az alapítási évnek a szakemberek (történészek, filológusok, jogtörténészek, egyetemtörténészek) vitájában kell eldőlni, de az örökség dolgában fontosnak tartom a szélesebb egyetemi közvélemény álláspontjának figyelembe vételét is, hiszen ebben a kérdésben a korrekt, tárgyszerű viták során a tudati azonosulás mellett a józan és higgadt érzelmi azonosulásnak is van szerepe.
Pintér M. Lajos
Bezár