2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2007  --  14. szám - 2007. október 24.  --  Egyetemi élet
Klebelsberg Kunóra emlékeztünk
Halálának (1932. október 11.) hetvenötödik évfordulóján a két világháború közötti időszak korszakos kultuszminiszterére, gróf Klebelsberg Kunóra emlékeztek Szeged-szerte október 11-én és 12-én. Az államférfi amellett, hogy elévülhetetlen érdemeket szerzett az analfabétizmus visszaszorításában, az ország közművelődésének, kultúrájának és iskolarendszerének fejlesztésében, a Kolozsvárról Szegedre telepített tudományegyetem megerősítésében s Szeged katolikus egyházi központtá válásában is oroszlánrészt vállalt.
A megemlékezések során megkoszorúzták síremlékét a dóm altemplomában, újszegedi domborművét, Széchenyi téri emlékművét, Dóm téri emléktábláját és klebelsbergtelepi domborművét, emlékező szentmisét Kondé Lajos plébános és Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök mutatott be.
Az egyik legnagyobb szabású rendezvénynek a megyeháza adott otthont. A Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány, a Barankovics István Alapítvány és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófia- és Történettudományi Szakbizottságának Modern Kori Egyháztörténeti Munkabizottsága által rendezett konferencia védnökségét Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Klebelsberg Éva, a gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány elnöke vállalták. A tanácskozás főszervezői Zakar Péter történész (az SZTE JGYPK főiskolai tanára) és Miklós Péter történész (BTK Történeti Intézet) voltak. Előadást tartott többek között Sipos József történész, a BTK egyetemi docense is, mégpedig Klebelsberg 1921/1922-es belügyminiszterségét, az 1922-es választójogi rendelet kidolgozásában játszott szerepét elemezte. A konferenciához kapcsolódva a megyeháza aulájában a Móra Ferenc Múzeum történeti fotótárának anyagából összeállított kamarakiállítás nyílt Klebelsberg élettörténetéről és Szegedhez fűződő kapcsolatrendszeréről. A Miklós Péter és Tóth István, a Fekete Ház vezetője által rendezett tárlatot október 26-ig lehet megtekinteni.
P. M. L.
Bezár