Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Két éve Faragó Hildával, a Magyar Turizmus Rt. kongresszusi irodájának akkori vezetőjével kidolgoztunk egy tervet Magyarország konferenciaturizmusának a fellendítésére” – emlékezett vissza a gondolatok első szikráira a szegedi turisztikai cég vezetője. „A magyar tudóstársadalom képviselői már akkor is számos világszervezetben jelen voltak mint elnökségi tagok, tanácsadók. Ezek az emberek első kézből tudtak információval szolgálni a tervezett nemzetközi kongresszusokról. Az ötlet alapja, hogy valamilyen formában képviseljék hazánkat, lobbizzanak annak érdekében, hogy minél több konferencia kerülhessen országunkba.”

A beszélgetés gyümölcse egy megállapodás lett. A Magyar Turizmus Zrt. együttműködve a kormányzattal elkülönített háromszázmillió forintot, amire minden magyarországi tudományos szervezet, egyetem, kutatócsoport stb. pályázhat. A pénzből – félmilliótól kétmillió forintig – azoknak a személyeknek a kiutazását támogatták, és támogatják még most is, akik valamilyen nemzetközi konferencián vesznek részt, és képviselik Magyarországot. A pályázaton elnyert összegből fedezik a promóciós anyagok elkészítését és a különböző tenderek előkészületeit is. A Magyar Turizmus Zrt. ezenkívül megjelölt tizennégy rendezvényszervező, turisztikai céget, akik részt vesznek a kiutazások szervezésében, a kapcsolattartásért felelnek, és a hazai konferenciák elő-készítését felügyelik, majd vállalják a lebonyolítást. A cégeket két csoportra osztották. Az első hat kiemelt, hangsúlyosabb megbízásokat kap. A C&T Hungary Kft. az ötödik a sorban.

 

 

Farkas András az őszi nemzetközi hematológiai konferencia szervezésében is részt vállal. Fotó: S. Cs.

 

 

„A projektben részt vevő turisztikai cégek azokhoz a civil szervezetekhez, egyetemekhez csatlakoznak, melyek a szakmai hátteret adhatják egy-egy konferencia létrehozásához” – folytatta a nagyköveti minőség ismertetését Farkas András. „Az én nagykövetségem azt jelenti, hogy ha az adottságok engedik, elsősorban Szeged városát és az egyetemet helyezem előtérbe. A mi cégünk a Szegedi Tudományegyetem érdekeit tartja elsősorban szem előtt, ezért a lehető legtöbb kongresszust szeretném idehozni. Hangsúlyoznám a személyes kapcsolat jelentőségét, hiszen ha nem ösztönözzük a mi szegedi tudósainkat, senki nem fogja propagálni, hogy idejöjjenek a nemzetközi kongresszusok. Melyik külhoni egyetemnek jutna eszébe a mi országunk napfényes városát választani a következő tudományos szimpóziumának helyszínéül, hacsak nem mesél róla egy szegedi kutatókolléga? Egyébként jelentős előre-lépés történt a nemzetközi kongresszusok szervezésében országunkat tekintve. Magyarország a célországok rangsorában az ötödik. A projekt előtt a tizennegyedik-tizenhatodik hely környékéről indultunk.”

 

 

A városunkba idén is sikerült több, nagy nemzetközi, illetve világkonferenciát hozni – mondta el lapunknak Farkas András. Áprilisban például nemzetközi fogásztalálkozót rendez az egyetem, majd nemzetközi biblikus konferencián tartanak előadásokat különböző vallások képviselői, aztán lesz még kardiológustalálkozó, labordiagnosztikai kurzus és így tovább.

„Magyarországon egyébként legfeljebb 1.800 fős konferenciát lehet megtartani európai szinten” – ismertette a szigorú adatokat a nagykövet. „Az egyetlen ilyen helyszín a Budapest Kongresszusi Központ, ahová most szervezzük a hematológia-világkonferenciát. Egy-egy kongresszus szervezésénél sokakat megtéveszt a befogadóképesség. Ha például van egy háromezer férőhelyes helység, akkor azt gondolhatnánk, hogy meg lehet tartani egy hasonló számú érdeklődőt vonzó konferenciát. Csakhogy egy tudományos szimpózium több részelőadásból is áll. Egy háromezer fős találkozónál nem elég egy nagyelőadó, hanem kell még legalább négy darab ezerfős, két darab ötszáz fős és kellenek kisebb termek is, meg egy kétezer négyzetméteres kiállítóterem.”

Az igazi, nagy nemzetközi kongresszusok ezerötszáz főnél kezdődnek. Bécs például tízezer fős konferenciákat is szervez. Nálunk Szegeden és a fővároson kívül csak Debrecen rendelkezik olyan adottságokkal, hogy nemzetközi kongresszusokat is befogadhasson.

 

(KUL)TÚRA

A hazai nagyvárosok közül a kultúrával kapcsolatban először Szeged jut az emberek eszébe – derül ki abból az ezer magyar felnőtt megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből, melyet Töröcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem Marketing Tanszékének professzora ismertetett a közelmúltban egy konferencián. A nagyvárosok közül elsőként Debrecent, majd Pécset és Szegedet említik az emberek, ha pedig a kedvenc településről kérdezték oket, akkor a baranyai megyeszékhely az első, és a Tisza-parti város a második. Szegedről először a Tisza, majd a Szabadtéri Játékok jut a válaszolók eszébe, ami azért fontos, mert úti céljuk kiválasztásánál elsősorban a természeti és a kulturális értékek alapján döntenek. Szegedet modern, pezsgő, mozgalmas, izgalmas, fiatalos városnak tartják, melyet minőséggel társítanak. A megkérdezettek 54 százaléka legalább egyszer, csaknem egytizedük pedig többször is ellátogatott a csongrádi megyeszékhelyre.

 

 

A konferenciák mutatói során tovább haladva érdekes tükör elé állhatunk a globális problémákkal kapcsolatban. Elsősorban a kardiológusok, belgyógyászok, pszichológusok vagy éppen hematológusok konferenciái a legnépesebbek. Így könnyedén lemérhető, mely területen tör elő a legnagyobb szükség. A gyógyítás kutatása mindenek felett áll. Ez érdekes képet ad a mai ember attitűdjéről, akár az egészségre törekvés vagy a félelem kontextusában. Lényegében az orvostudomány az, ami az egész világot átszövi. A közgazdászok és a mérnökök világkonferenciái – közülük is az energiagazdálkodással kapcsolatosak – mozgatnak még meg akár tízezer tudóst. Érezni, merre tart a világ. Szeged turizmusában komoly előrelépést jelentene, ha felépítenének egy kétezer fős konferenciaközpontot, és ami nagyon fontos, a városi szálláshelyeket is bővítenék. Jelenleg hat-nyolcszáz kulturált szállodai szoba van háromcsillagos kategóriában. Pedig Szeged elbírna még egy négy-ötszáz szobás háromcsillagos szállodát.

Ezt a problémát emelte ki többek között Erdélyi Evelyn, a TIK kongresszusi központ vezetője is. Elmondta, hogy 2006-ban több mint ötvenhétezer látogató volt a TIK rendezvényein. 2005-ben körülbelül kétszázötven, 2006-ban pedig kétszázhetven rendezvényt tartottak a húszfős kisebb előadásoktól egészen a nagy, ezerötszáz fős találkozókig. Általában két szempont szerint lehet csoportosítani a rendezvényeket: egyetemi, ami valamilyen úton-módon kapcsolódik az SZTE-hez (ezek lehetnek tudományos, kulturális vagy oktatási és üzleti konferenciák) és külsős rendezvények.

A konferenciaturizmus szezonja áprilisra, májusra, június elejére és augusztus végére, illetve szeptember, október, november hónapokra tehető. Ebben az évben a szeptemberi hétvégéket már teljesen lefoglalták. Hogy növekszik-e a szám, nem tudni. És a már fentebb említett probléma – a szállások hiánya és minősége – sem szolgálja a rendezvények gyarapodását. Volt már példa arra is, hogy azért futott zátonyra egy rendezvényünk, mert nem tudtunk biztosítani háromszáz négycsillagos szobát.                                Dobó Csaba