Egy európai közvélemény-kutatás, a Trendence Graduate Barometer 2010 arról számol be, hogy a Szegedi Tudományegyetem hallgatói jobban szeretik egyetemüket, valamint számos ponton elégedettebbek az oktatás feltételeivel és minőségével, mint európai társaik.
A magyar átlaghoz hasonlóan azonban a szegedi egyetem hallgatói is borúlátóbbak a munkavállalás, a karrierlehetőség és a várható jövedelmek tekintetében, mint az európaiak, és ráadásul a nyelvi felkészültségük még nem érte el az európai színvonalat, sőt, rosszabb a hazai átlagnál is: haladó szintű angol nyelvtudással a szegedi mérnökhallgatók mindössze 17, közgazdászok 28 százaléka rendelkezik, míg az európai átlag 60 százalék.
A felmérésében 24 ország, 850 intézmény, 220 ezer hallgató vett részt. Az évente ismétlődő, egyre népszerűbb európai szintű online közvélemény-kutatás az egyetemi hallgatók véleményét, elégedettségét vizsgálja saját képzésüket illetően, valamint jövőbeni várakozásaikat a munkaerőpiacon. Idén a mérnöki és gazdasági képzésben részt vevők kerültek a fókuszba, Magyarországon több mint 26 ezer hallgató válaszolt a kérdésekre. A szegedi mérnökhallgatók közül 842-en, a gazdasági szakokon tanulók közül 309-en töltötték ki a kérdőívet.
A Szegedi Tudományegyetem hallgatói az európai és a magyar átlagnál is pozitívabban értékelték többek között az intézmény tudományos elismertségét, a diákéletet, a diploma munkaerő-piaci értékét, az egyetemi infrastruktúrát, az intézmény informatikai felszereltségét, nemzetközi kapcsolatait. Ugyanakkor más európai egyetemekhez viszonyítva a szegedi diákok kevésbé elégedettek a kurzusok tartalmával, valamint – a mérnökhallgatók – az egyetemi adminisztrációval és szolgáltatásokkal. Az is kiderül a kutatásból, hogy a szegedi (és a magyar) hallgatók kevesebb a képzésükkel összefüggő munkatapasztalatot szereznek.
Pukánszky Béla oktatási rektorhelyettes fontos és hiteles visszajelzésnek nevezte a felmérést a mérnökképzésben, a természettudományi, az informatikai és a gazdasági képzésben részt vevő hallgatók tekintetében. „Az oktatás minőségét a gazdasági és a mérnökképzésre jelentkező hallgatók egyaránt közel 90 százalékban vették figyelembe akkor, amikor egyetemi képzést és képzőhelyet választanak maguknak (89,1 százalék és 89,4 százaléka)” – sorolta a számadatokat Pukánszky Béla.
„Meggyőződésünk szerint hozzájárulnak a hallgatói elégedettséghez a nagyegyetemi struktúrából adódó többletelőnyök is, például a karok között tudatosan tervezett és kivitelezett képzési együttműködés” – tette hozzá. Pukánszky Béla a kevésbé pozitív eredményeket is értékes visszajelzésnek tekinti. Mint mondja, a hallgatók gyakorlati munkatapasztalatainak csekély mértéke és a hallgatók nyelvi kompetenciáinak hiányosságai ügyében lépeseket terveznek. „Nagyon hasznos lenne, ha ez a tanulságos és sok haszonnal járó felmérés a jövőben nem korlátozódna a fenti területekre, hanem az egyetemen folyó valamennyi képzési területre és formára kiterjedne” – jegyezte meg végül a rektorhelyettes.
SZEGY