2024. április 23., kedd English version
Archívum  --  2007  --  17. szám - 2007. december 10.  --  Egyetemi élet
Straub-napok az SZBK-ban
Az őssejtkutatás volt a központi téma az MTA Szegedi Biológiai Központjában (SZBK) november 28-30. között megrendezett Straub-napokon. Immár évtizedes hagyomány, hogy az ősz végén az intézet alapítója, Straub F. Brunó tiszteletére tudományos tanácskozást szerveznek, melyen az SZBK kutatói mellett országosan ismert tudósok számolnak be eredményeikről.
Az „Embrionális őssejtek: laboratóriumtól a betegágyig” címet viselő konferencia nyitónapján Sarkadi Balázs akadémikus, az MTA budapesti Membránbiológiai Kutatócsoportjának vezetője a biomolekulák mechanikai manipulálásáról tartott előadást. Rajnavölgyi Éva, a Debreceni Egyetem professzora pedig azt ismertette, miként alkalmazhatók a felnőtt csontvelői őssejtekből képződő endotél – az ereket és a savas üregeket bélelő laphám – sejtjei terápiás célokra. A SZBK részéről Hadlaczky Gyula számolt be arról, hogy a kutatócsoportja által kifejlesztett mesterséges kromoszóma-technológia hogyan használható fel a génterápiában.
A tanácskozás nyitónapján adták át Straub-plakettet, melyet az SZBK akadémikusai egyhangúlag ítélték oda Andó Istvánnak, a központ genetikai intézete tudományos tanácsadójának, aki az úgynevezett Drosophila sejtek immunitásával foglalkozik. A Straub-örökség Alapítvány díját, a Farkas Tibor-emlékplakettet – melyet a membránkutatásban kiváló eredményt elérő magyar tudósok érdemelhetnek ki – pedig Laczka Csilla, az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársa kapta a transzporter fehérjék szerepének vizsgálatáért.
Az SZBK-t vezető Dudits Dénes akadémikus szerint a háromnapos konferencián elhangzott előadások és bemutatott poszterek bebizonyították, hogy a döbbenetes ütemben romló hazai kutatási feltételek, a tragikusan beszűkült pályázati lehetőségek ellenére sem csökkent a magyar tudomány színvonala. Másrészt viszont egyértelművé vált, hogy a színvonalmegtartás egyik lehetséges útja a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztése – a felvázolt kutatások döntő hányada épült külföldi, elsősorban európai uniós együttműködésre.
F. J.
Bezár