2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2007  --  17. szám - 2007. december 10.  --  Egyetemi élet
Szegeden zárta az évet a rektori konferencia
A tandíj bevezetését a kormányzatnak a felsőoktatás terén végrehajtott progresszív intézkedései közé sorolta Hiller István, aki szerint meg kell tartani a jelenlegi, a leendő hallgatók teljesítményén és intézményválasztásán alapuló felvételi rendszert. Erről az oktatási tárca vezetője a Magyar Rektori Konferencia plénumának évzáró ülésén beszélt, amelyet múlt kedden tartottak Szegeden.
A korábbi mennyiségi szempontokkal szemben a minőség kérdése került a középpontba a magyar felsőoktatás kapcsán – hangsúlyozta a miniszter a tanácskozáson tartott előadásában. Hiller István szerint nincsen olyan vitakérdés a hazai felsőoktatás területén, melyről ne lehetne megegyezni, ha a minőség szempontját tartjuk szem előtt. Kifejtette, a jelentkező hallgatók teljesítményén és intézményválasztásán alapuló felvételi rendszert meg kell tartani, a tapasztalatok alapján azonban szükség van a szisztéma finomhangolására.
A regionális problémák enyhítésére a miniszter egy közös munkacsoport létrehozását javasolta a rektori konferenciának, amely márciusra készítené el javaslatait. Hiller István úgy vélte, túlzó leegyszerűsítés lenne a több vidéki intézményt is komoly problémák elé állító új rendszert főváros-vidék ellentétként feltüntetni.
Patkó Gyula miskolci rektor azonban arra hívta föl a figyelmet, hogy a jelenlegi struktúra nehéz helyzetet teremt, vidéken a már a szakember-utánpótlást veszélyezteti. Ha egy diák a fővárosban jár egyetemre, utána nehéz őt „visszacsábítani” még olyan regionális központba is, mint Miskolc.
Szintén paritásos bizottság alakul, amely a kapacitásszámokat vizsgálja majd felül. Az általános iskolások száma az 1980-as 1,18 millióról 2010-re 755 ezerre csökken, nincs olyan oktatási struktúra, amely változás és finomítás nélkül alkalmazkodni tudna ehhez – hangsúlyozta Hiller István. Hozzátette: az azonban korántsem biztos, hogy a magyar diákok számának csökkenésével párhuzamosan a magyar felsőoktatásban tanulók számának is csökkennie kell, hiszen az egyetemek és főiskolák előtt más lehetőségek is vannak. Az intézmények törekvését, hogy fölös kapacitásaikat külföldi hallgatókkal töltsék föl, a minisztérium minden eszközzel támogatni fogja.
A bolognai rendszerre történő áttérésben a mesterképzések indításával kapcsolatos munka során sikerült a korábbi hátrányt ledolgozni, a szakok 2008-as, illetve 2009-es indítása egyetlen területen – így a tanárképzés esetében – sincs veszélyben – tudatta a miniszter.
A tandíjjal kapcsolatban Hiller István rámutatott, az ügyben nem szakmai vita folyik, ez teljes egészében politikai kérdés. A magyar felsőoktatás színvonalának emeléséhez be kell látni, hogy a felsőoktatás szolgáltatás, s ezért fizetni kell, nem ingyen van – fogalmazott a politikus.
A miniszter komoly előrelépésnek tartja, hogy a felsőoktatási törvény három évre előre rögzíti a költségvetés igen jelentős részét. A kiszámítható helyzetet teremtő fenntartói megállapodást az állami intézmények vezetői és a minisztérium december közepéig aláírják – tette hozzá a politikus.
Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora azt javasolta, a miniszter saját hatáskörben még a felvételi időszakban dönthessen arról, hogy államilag finanszírozott helyeket csoportosít át a kihasználatlan felsőfokú szakképzés területéről az alapképzéshez. Hiller István üdvözölte a felvetést, hiszen minden szakmai törekvés ellenére a 12 ezer államilag finanszírozott felsőfokú szakképzési helyből csupán 7,5-8 ezret tudnak betölteni. Az átcsoportosítás számos problémára nyújtana megoldást anélkül, hogy a felvételi rendszer alapvető szabályain változtatni kellene. A pénzügyi tárca részéről azonban komoly ellenállás tapasztalható a megoldással szemben.
Lasztovicza László, a Doktoranduszok Országos Szövetségének vezetője a doktori normatíva emelését kérte. Válaszában Hiller István a hazai doktori képzés rendszerének áttekintésére tett javaslatot. Felmérés készülne arról, hogy a hány jelentkezőből lesz minősített oktató, vagyis a képzést elkezdők közül mennyien szerzik meg a PhD-fokozatot, és helyezkednek el saját szakterületükön.
Franck János
Bezár