Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Akár­mi­lyen rossz hely­zet­ben is van a vi­lág­gaz­da­ság, egész­ség­ügyi és szo­ci­á­lis szol­gál­ta­tá­sok­ra min­dig szük­ség lesz” – mond­ja Po­gány Mag­dol­na dé­kán as­­szony. „Nem le­het per­sze bo­rí­té­kol­ni, hogy Sze­ge­den is biz­tos ál­lás vár­ja a ná­lunk vég­zet­te­in­ket, hi­szen ab­ban a vá­ros­ban, ahol a képzőin­tézmény van, ez so­sem kön­­nyű. Bár­hol más­hol azon­ban – or­szág­ha­tá­ron in­nen és túl – tárt ka­rok­kal fo­gad­ják hall­ga­tó­in­kat, az ápo­lók­nak és szü­lész­nők­nek pe­dig – mi­vel EU-konform ok­le­ve­let kap­nak – még kü­lön­bö­ze­ti vizs­gá­kat sem kell ten­ni­ük az EU or­szá­ga­i­ban.”

Az ETSZK-n vég­zett hall­ga­tók itt­hon és Eu­ró­pá­ban is ke­re­set­tek. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba

Bo­lo­gna is, meg nem is

A ka­ron az alap­sza­kok el­vég­zé­se után ugyan­úgy BA- vagy BSc-oklevelet kap­nak a fi­a­ta­lok, mint min­den, a bo­lo­gnai fo­lya­mat­ban érintett kép­zés­ben, még­sem kér­dés, hogy mit kezd­het­nek a friss dip­lo­má­sok a meg­szer­zett pa­pír­ral és tu­dás­sal. „Mi nem küz­dünk az­zal a prob­lé­má­val, amel­­lyel pél­dá­ul a ta­nár­kép­zés, hogy va­jon a munkaerőpi­a­con az alap­kép­zé­ses dip­lo­má­val ren­delkezők is meg­áll­ják-e a he­lyü­ket” – hang­sú­lyoz­za a dé­kán asz­­szony. „Ná­lunk ugyan­is nem vál­to­zott a kép­zé­si idő – a szo­ci­á­lis mun­ká­sok négy he­lyett há­rom és fél év alatt vé­gez­nek, de az egész­ség­ügyi sza­kok to­vább­ra is nyolc fél­éve­sek. Nem in­dí­tunk mes­ter­kép­zé­se­ket a ka­ron, mert ezek nél­kül is nagy­sze­rű­ek a ki­lá­tá­sok hall­ga­tó­ink szá­má­ra.” Per­sze aki bő­ví­te­ni sze­ret­né is­me­re­te­it az alap­szak után is, azok­nak is több le­he­tő­ség áll a ren­del­ke­zé­sé­re: az ETSZK is kí­nál külön­böző szak­mai to­vább­kép­zé­se­ket, aki pe­dig még­is mes­ter­kép­zés­ben sze­ret­ne részt ven­ni, ezek el­vég­zé­sé­re az SZTE más ka­rai, pél­dá­ul a GTK és a BTK is le­he­tő­sé­get nyúj­ta­nak.
Ha va­la­ki még a dip­lo­ma meg­szer­zé­se előtt kül­föld­ön is sze­ret­ne ta­pasz­ta­la­to­kat gyűj­te­ni, ar­ra is adot­tak a le­he­tő­sé­gek: az Eras­mus prog­ram­mal pél­dá­ul a gyógy­tor­nász­ok fő­leg né­met nyelv­te­rü­le­ten, az ápo­lók Ír­or­szág­ban, Finn­or­szág­ban tölt­het­nek el né­hány hó­na­pot, így nem­csak vi­lá­got lát­nak, ha­nem a sa­ját szak­má­ju­kon be­lül olyan fel­be­csül­he­tet­len ta­pasz­ta­la­to­kat sze­rez­nek, ame­lye­ket későb­bi mun­ká­juk so­rán ka­ma­toz­tat­ni tud­nak. „Je­len­leg dol­go­zunk a Transat­lantic pro­jek­ten, amely­ben ame­ri­ka­i­ak, írek, fin­nek is részt vesz­nek a ma­gya­ro­kon kí­vül” – em­lí­ti meg a dé­kán asz­­szony. „Ezt azért is tar­tom fon­tos­nak ki­emel­ni, mert ez egy olyan hall­ga­tói mo­bi­li­tás, amely vé­gén a részt­ve­vők úgy­ne­ve­zett dou­ble degree-t kap­nak, va­gyis a part­ner­in­téz­mény ké­pe­sí­té­sét is meg­szer­zik. Úgy gon­do­lom, ez igen nagy táv­la­to­kat nyit meg a hall­ga­tók előt­t.”

Sze­mé­lyi­ség­fej­lesz­tés fel­ső­fokon

Azok a di­á­kok ta­lál­ják meg a he­lyü­ket az ETSZK-n, akik nyi­tot­tak ar­ra, hogy se­gí­tő szak­mák­ban te­vé­keny­ked­je­nek. Amel­lett, hogy a hall­ga­tók szak­mai tu­dást sze­rez­nek, ki­ala­kul ben­nük egy­faj­ta ér­zé­keny­ség az em­be­rek irán­t, ame­lyet a kar hang­sú­lyos­nak tart a kép­zés­ben. Szá­mos olyan tan­tárgy van, ame­lyek el­vég­zé­sé­vel a hall­ga­tók egy­részt ön­ma­gu­kat is job­ban meg­is­me­rik, más­részt kom­mu­ni­ká­ci­ó­ju­kat is fej­lesz­tik. Eze­ket az is­me­re­te­ket na­gyon jól tud­ják hasz­no­sí­ta­ni a „nagy­be­tűs élet­ben”, ugyan­is pél­dá­ul a szo­ci­á­lis mun­ká­sok kö­zül so­kan he­lyez­ked­nek el olyan mun­ka­kör­ben, ahol em­be­rek­kel kell kom­mu­ni­kál­ni, mint ami­lyen egy ügy­fél­szol­gá­lat.
„A má­sik, ami­ért szin­tén ér­de­mes hoz­zánk jön­ni, hogy mi egy olyan lét­szám­mal mű­kö­dünk, ahol még nem ve­szít­jük el a hall­ga­tót” – ma­gya­ráz­za Po­gány Mag­dol­na. „Szin­te sze­mély sze­rint is­me­rünk min­den­kit. Egy-­e­gy év­fo­lyam nagy­sá­ga leg­fel­jebb szá­zas nagy­ság­ren­dű, ami még át­lát­ha­tó azon szak­cso­port, tan­szék szá­má­ra, aki fe­le­lős az adott kép­zé­sért. Így nem­csak szak­ma­i­lag, ha­nem em­be­ri­leg is tud­juk tá­mo­gat­ni a hall­ga­tó­kat.”

Újí­ta­nak, szé­pí­te­nek

A kar épü­le­te jól fel­sze­relt: a de­monst­rá­ci­ós ter­mek­ben ba­bá­kon le­het meg­ta­nul­ni a vér­vé­tel­től kezd­ve az injek­cióbead­á­son át a szon­dáz­ta­tá­sig sok min­dent. Ez fő­leg azok­nak az egész­ség­ügyi sza­ko­sok­nak fon­tos, akik­nek er­re ké­sőbb mun­ká­juk so­rán szük­sé­gük van, pél­dá­ul ápo­lók­nak, gyógy­tor­nász­ok­nak.
Nem­ csak az ok­ta­tá­si egy­sé­gek fel­sze­rel­tek – jó ál­la­pot­ban van­nak a ka­ri kol­lé­gi­u­mok is. Az egyik a bel­vá­ros szí­vé­ben, a Bé­ke ut­cá­ban van, a má­sik pe­dig Új­sze­ge­den, a Bal fa­so­ri épü­let­ben, így on­nan nem kell mes­­szi­re men­ni az órák­ra. „So­kat for­dí­tunk ezek­re az épü­le­tek­re, igyek­szünk min­dig újí­ta­ni, szé­pí­te­ni őket” – me­sé­li Po­gány Mag­dol­na. „Sok po­zi­tí­vu­muk van a kol­lé­gi­u­mok­nak. Amel­lett, hogy szép, par­kos kör­nye­zet­ben he­lyez­ked­nek el az épü­le­tek, a kö­zös­sé­gek is ös­­sze­tar­tó­ak, ame­lyek itt ki­ala­kul­nak.” A hall­ga­tói ön­kor­mány­zat szer­ve­zé­sé­ben nagy nép­sze­rű­ség­nek ör­ven­dő ren­dez­vé­nyek ismétlőd­nek: min­den év­ben van Mikulás-­vá­rás, bal­la­gás a vég­zős di­á­kok­nak, ka­ri szin­ten pe­dig gó­lya­bál és gó­lya­tá­bor.

Elérhetőség: A fel­vé­te­li­zők min­den in­for­má­ci­ót meg­ta­lál­nak a kar hon­lap­ján: a www.et­szk.u-szeged.hu cí­men.

Nyílt nap: Az Egész­ség­tu­do­má­nyi és Szo­ci­á­lis Kép­zé­si Kar 2010. feb­ru­ár 6-án tart nyílt na­pot 10 órai kez­det­tel a kar Te­mes­vá­ri krt. 31. szám alat­ti épü­le­té­ben.

Tóth Ilo­na