Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

– Május végén a rektori tanács ülésén a kari vezetőkkel már egyeztetett az ügyben a rektori kabinet, az akkor született megegyezés alapján június 30-ig a kari tanácsok is megvitatják a kérdést. A szenátustól azt várom, hogy ha úgy találja, tartalmilag és formailag is érett az elé terjesztett javaslat, akkor döntsön, s határozza el, hogy kezdeményezi az egyetem névváltoztatását Szent-Györgyi Albert Tudományegyetem elnevezéssel. Pozitív döntés esetén hosszabb jogi procedúra következik, hiszen a felsőoktatási törvény felsorolásának módosítására lesz szükség, így ideális esetben 2009. január 1-jétől vehetjük fel a világhírű szegedi tudós nevét. Még mielőtt bárki azzal hozakodna elő, hogy a mai gazdasági helyzetben megengedheti-e magának az egyetem a változással járó költségeket, megnyugtatom: az SZTE mozaikszó továbbra is élni tud, élni fog. A jelvényen és jelképeken persze ki kellene majd cserélni a Szegedi Tudományegyetem feliratot, de ez nem emészt fel óriási összegeket.

 

Szabó Gábor: tetteinkkel szeretnénk bizonyítani, hogy Szent-Györgyi szemléletének méltó követői vagyunk. Fotó: Segesvári Csaba

 

– A 2000. évi integráció óta többször is felvetődött annak lehetősége, hogy valamely, az egyetemhez kötődő kiváló személyiség, tudós vagy művész nevét viselje az SZTE. Felmerülhet a kérdés: miért éppen Szent-Györgyi, és miért éppen most?

– Az egyetem közvéleményét valóban régóta foglalkoztatja Szent-Györgyi Albert, de ugyanúgy  József Attila vagy Juhász Gyula nevének megőrzése is. Azt hiszem, Juhász Gyula nevét, emlékét méltóképpen ápolja a pedagógusképző kar, s mivel József Attila indíttatása révén a költészethez, a könyvhöz kötődik, meggyőződésem, hogy jól döntött a szenátus, mikor az Egyetemi Könyvtárnak is otthont adó Tanulmányi és Információs Központnak adta a költőóriás nevét. Persze Szent-Györgyit sem felejtettük el, hiszen előbb az orvoscentrum, most a klinikai központ használja nevét.

Ami a kérdése második felét illeti, 2000-ben azért nem volt aktuális a kérdés, mert a két nagy egyetem, a SZOTE és a JATE egyesülésekor diplomatikus volt a semlegesebb elnevezés választása. Mára érett meg a helyzet, hogy változtassunk ezen. Természetesen nehéz megbecsülni, milyen lesz a külföldi visszhang. Elismerem, hogy a Szeged University bejáratott angol terminológiává vált, ám a hivatalos kiadványokban a Szent-Györgyi Albert University Szegedet használhatnánk tovább.

– Szeretném hangsúlyozni, egyáltalán nem marketingfogásról, hanem komoly tartalmi elhatározásról van szó! Szent-Györgyit mindenütt ismerik, évente legalább egyszer, a Nobel-díj átadásakor emlegeti nevét a világ, s még inkább ezt teszi, ha a közeli jövőben ismét magyar vagy magyar származású tudósokat tüntetnek majd ki. Ilyen szempontból inkább országimázs-építőnek mondanám a név felvételét.

Azt szeretnénk ezzel kifejezni, hogy az egyetem polgárainak hagyománytisztelete nemcsak szóban, hanem a nevezéktanban is megnyilvánul. Legyünk őszinték: a Szegedi Tudományegyetem az orvostudományi és a természettudományi kutatásairól világhírű, Szent-Györgyi pedig mindkét területen iskolateremtő, nemzetközi színvonalú és jelentőségű munkásságot fejtett ki itthon, Szegeden és külföldön egyaránt.

Bátran felvállaltuk Báthory István, illetve az általa alapított akadémia örökségét is, ennek tartalommal való gazdagítása még a következő időszak feladata lesz, Szent-Györgyi esetében viszont könnyebb a helyzete a mindenkori rektornak, hiszen már hagyományossá vált az orvostudományokhoz kötődő Szent-Györgyi Albert Napok megrendezése, ezt ki kell bővíteni szegedi egyetem egészének tudományosságához kapcsolódó eseménysorozattá.

– Legnagyobb bánatomra a 18 évesek kevéssé értik ezt a fajta hagyománytiszteletet, de ebben elsősorban mi, szülők és pedagógusok vagyunk hibásak. Ők tudomásul fogják venni, hogy a Szent-Györgyi Albert Tudományegyetemre jelentkeznek: az intézmény hírneve nem nevezéktanáról, hanem az itteni tudásról és tudományos teljesítményről ismerszik meg. A középgeneráció és az idősebb korosztály felé üzenetértékű lehet a döntés, mely azt mutathatja, hogy komolyan vesszük tudományosságunkat, hazai és nemzetközi megmérettetésünket. Az egyetem polgárai számára pedig egyfajta mértéket ad majd, hogy egy Nobel-díjas tudós nevével jegyzett intézményhez tartoznak, s még inkább büszkék lesznek arra a professzorra, aki kutatási teljesítményével híressé tette az univerzitást és a várost.

– Hitem szerint az elnevezés jó alapot szolgáltat majd ehhez. Egyetemünk egykori rektora az egészséges életmód, a sport és a kultúra mecénása, pártfogója volt, korát meghaladó univerzális tudósként, világpolgárként emlékezünk rá. Tetteinkkel pedig szeretnénk bizonyítani, hogy szemléletének méltó követői vagyunk.

– Határozottan cáfolom ezt! Biztos vagyok benne, Szent-Györgyi se szeretné, ha úgymond „hálából” vennénk fel a nevét. Az Európai Egyetemek Szövetsége által is kiemelten kezelt sanghaji listával kapcsolatban idehaza él bizonyos féltékenység, ami a díj túlexponálásához vezet, de ha kihagyjuk az ezért járó pontokat, akkor is ott szereplünk az első ezer egyetem között. Az én lelkemben nincs szó adósságtörlesztésről, kristálytisztán látom, eljött az idő, hogy viseljük Szent-Györgyi nevét. Elképzelhető persze, hogy a szenátus másként dönt, de akkor sem kell kétségbeesni, ha mások másként gondolkoznak.

– Kétségtelen, hiszen ilyen az élet rendje, a névváltoztatás – elsősorban külföldön – beiskolázási létszámnövekedést eredményezhet. Nem akarom megbántani Szeged városát, mert magyarként, szegediként elvárom, hogy a világ minden szegletében ismerjék gyönyörű földrajzi fekvéséről, európai léptékű városszerkezetéről vagy éppen a Szegedi Tudományegyetem tudósairól, de Szent-Györgyi Albert neve sokkal többet mond külföldön.

Fülembe csengnek a nemrég elvesztett barát, Csörgő Sándor akadémikus szavai: „Tanulják meg, hogy Szeged Magyarországon, Dél-Magyarországon van, s Európa kapuja!” Sajnos nem fogják megtanulni, senkire nem lehet ezt rákényszeríteni. A Szent-Györgyi névvel talán nemcsak Magyarország, hanem Szeged is majd beugrik a tudós életműve iránt érdeklődők körében, illetve környezetükben, így a város és az egyetem ismertsége is növekedhet.