2024. március 29., péntek English version
Archívum  --  2010  --  2. szám - 2010. február 15.  --  Kultúra
Felrobbant Bálint-nap a Grand Caféban
Mint azt Miko­la Gyön­gyi, a Grand Café Bá­lint-na­pi fel­ol­va­só­est­jé­nek szer­ve­ző­je el­mond­ta, az új­ra ha­gyo­mány­te­rem­tő szán­dék­kal meg­ren­de­zett es­te a haj­da­ni Pom­pe­ji fo­lyó­irat Bá­lint-na­pi ren­dez­vé­nye­i­nek szo­ká­sa­it is igyek­szik fel­idéz­ni.
Címkék: Kultúra

A Grand Café Bá­lint-na­pi fel­ol­va­sá­sa­i­nak sa­já­tos­sá­ga azon­ban re­mél­he­tő­leg min­dig egy-­e­gy ak­tu­a­li­tás lesz: a mos­ta­ni, feb­ru­ár 12-i, Fel­rob­bant éden cí­mű es­te kö­zép­pont­já­ba a vaj­da­sá­gi iro­da­lom fon­tos alak­já­nak, Feny­ve­si Ot­tó­nak a Sze­ge­den, az Uni­ver­si­tas Ki­adó­nál meg­je­lent Né­mely rész­le­tek cí­mű köny­ve, an­nak be­mu­ta­tó­ja ke­rült. En­nek kap­csán olyan – szin­te ma­ra­to­ni, több mint há­rom­órás – fel­ol­va­sás ta­núi le­het­tünk, amely Feny­ve­si szö­ve­ge­i­nek és ké­pe­i­nek kol­lázstech­nikájá­nak meg­fe­le­lő­en ma­ga is egy kol­lázs­ra em­lé­kez­te­tett: az es­ten Vaj­da­ság­hoz és a vaj­da­sá­gi iro­da­lom­hoz la­zán-szo­ro­sab­ban kö­tő­dő szer­zők ol­vas­ták fel ver­se­i­ket, es­­szé­i­ket, no­vel­lá­i­kat.

Szel­le­mi sza­mu­ráj

grand
Fenyvesi Ottó, a vajdasági irodalom meghatározó szerzőjének kötete Szegeden jelent meg.
Feny­ve­si Ot­tó a het­ve­nes-nyolc­va­nas évek­ben volt a le­gen­dás Új Sym­po­sion fő­szer­kesz­tő­je: az 1991 óta Ma­gyar­or­szá­gon élő köl­tő hos­­szú idő után 2009-ben je­lent­ke­zett kö­tet­tel, de rög­tön öt­tel: a Bá­lint-na­pi es­ten a Né­mely rész­le­tek mel­lett a Ha­lott vaj­da­sá­gi­a­kat ol­vas­va cí­mű könyv­ből hang­zot­tak el rész­le­tek. Ma­guk­ról e köny­vek­ről is hall­hat­tunk írá­so­kat: Miko­la Gyön­gyi a kol­lázs­sze­rű­en fel­épü­lő Né­mely rész­le­tek­ről írt egy ha­son­ló­an kol­lázs­sze­rű es­­szét: a tás­ká­ban egy­más mel­lé ke­rü­lő Feny­ve­si-könyv és egy Földényi F. Lász­ló­tól ka­pott ké­pes­lap ta­lál­ko­zá­sa men­tén a „szel­le­mi sza­mu­ráj­ság” ál­la­po­tá­nak anak­ro­niz­mu­sa, a két szer­ző ka­rak­te­ré­nek ha­son­ló­sá­ga mu­tat­ko­zott meg. Bol­dog Zol­tán pe­dig a Ha­lott vaj­da­sá­gi­a­kat ol­vas­va cí­mű kö­tet­ről írt kri­ti­ká­já­ban az ol­va­sás sze­mé­lyes­sé­gé­nek ma­gán­mi­to­ló­gi­á­ját ele­mez­te.

Te­ret a pub­li­ci­tás­nak

Sza­jbé­ly Mi­hály a zEtna fo­lyó­irat Hogy vagy? kör­kér­dé­sé­re adott fe­le­le­tét ol­vas­ta fel: a nagy­bá­csi fel­jegy­zé­sei nyo­mán ki­raj­zo­ló­dó élet­re­gény, a sze­mé­lyes csa­lá­di múlt és Csáth-em­lékek iz­gal­ma­san ré­teg­ződ­tek egy­más­ra. Szi­lasi Lász­ló szi­ká­ran el­be­szélt, fe­szült öt­ven­ha­tos tör­té­ne­te pe­dig egy Hagakure-­mot­tó­val kap­cso­ló­dott a sza­mu­rá­jo­kat sok­szor meg­idé­ző Feny­ve­si­hez.
Ba­log Jó­zsef a pub­li­ci­tás­nak kért tá­gabb te­ret per­for­mance-­nak be­il­lő vers­fel­ol­va­sá­sá­ban, Turi Tí­mea a szerb-ma­gyar ha­tá­rok vi­szon­tag­sá­ga­i­ról ol­va­sott fel egy tár­cát.

Szer­kesz­tők, vál­to­zá­sok

Kol­lár Ár­pád, Benc­sik Or­so­lya és Orc­sik Ro­land írá­sa­i­nak szí­nes vi­lá­gán is ér­ző­dött, ho­gyan kö­tőd­nek a vaj­da­sá­gi iro­da­lom új sym­po­sionos ha­gyo­má­nyá­hoz. Kol­lár Ár­pád ver­sei szin­tén meg­idéz­ték a sza­mu­rá­jo­kat is, Kol­lár ere­de­ti ver­sé­ben a ja­ni­csár szót cse­rél­te er­re az es­té­re sza­mu­ráj­ra. Benc­sik Or­so­lya, a leg­fris­sebb Sinkó-dí­jas író szö­ve­ge iro­ni­kus, sza­ti­ri­kus hang­vé­te­lé­vel ha­tott. Orc­sik Ro­land nem csak leg­újabb, iz­gal­mas Mah­ler-cik­lu­sá­ból ol­va­sott fel, de leg­el­ső, Rozs­da­ma­ró kö­te­té­ből is, ame­lyet még Feny­ve­si Ot­tó adott ki: az est­nek így rej­tett ke­re­tes szer­ke­ze­te lett, hi­szen a so­ro­zat­nak, amely­ben a Né­mely rész­le­tek meg­je­lent, Orc­sik Ro­land a szer­kesz­tő­je.

T. T.

Bezár