Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„A látható könyv” címmel jelent meg az SZTE BTK Klasszikus Magyar Irodalom Tanszékének legújabb tanulmánykötete. Az irodalom medialitásának kérdéséit boncolgató tanulmányok gyűjteményének már a címe is beszédes: hiszen mi más lenne egy könyv, mint látható, miközben az irodalom anyagi hordozóihoz való kötöttségéről mégiscsak könnyű megfeledkezni. Ennek ellenhatásaként az utóbbi években a humán tudományokra egyre nagyobb hatással vannak a mediálitás elméletei. „A látható könyv” írásai azonban bebizonyítják, hogy nem csak a legújabb korban lehetnek érvényesek azok a kérdések, melyek a 18-19. század szövegein keresztül is termékenyen vizsgálhatók.

A Tiszatáj Kiadó gondozásában megjelent mű folytatása is a 2003-ban megjelent „klasszikus – magyar – irodalom – történet” című tanulmánykötetnek, amennyiben a szegedi bölcsészkar klasszikus magyar irodalmi műhelyének munkásságába enged betekintést. Labádi Gergely a felvilágosodás korának episztolái, Hász-Fehér Katalin a szerzői intenció újfajta szemlélete, Torma Katalin és Dávid Péter Csokonai művein, Boldog Zoltán egy kiadástörténet példáján keresztül vizsgálja az irodalmi szöveg attól elválaszthatatlan medialitásának kérdéseit. Tóth Benedek a tárca- és a vezércikkíró felcserélhetetlenségéről, Török Zsuzsa az irodalom hétköznapjainak és ünnepnapjainak közegeiről, Veres Ildikó pedig a különböző szövegváltozatok különböző értelmezhetőségéről értekezik, miközben Zentai Mária egy Vörösmarty-vers kontextusváltásai, Gaborják Ádám Erdélyi János népdalgyűjteménye, Szabó Ágnes pedig Kazinczy költészete kapcsán beszél ma is aktuális kérdésekről. És arra, hogy ezek a kérdések miért lehetnek ma is fontosak, a kötetszerkesztő Hász-Fehér Katalin bevezető tanulmánya is választ adhat.

 

A látható könyv. Tanulmányok az irodalmi medialitás köréből. (Szerk.: Hász-Fehér Katalin) – Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2006.