Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Dzsessz és egy csi­pet­nyi blu­es – ötö­dik al­ka­lom­mal Sze­ge­den.

Remem­ber the Rock Leg­ends – így szólt a pén­tek es­te szlo­gen­je. Nagy ha­tá­sú rockzenészek élet­mű­ve előtt tisz­te­leg­tek a ma­gyar blu­es- és dzsessz­élet kép­vi­se­lői, bár idén egy­ér­tel­mű­en előny­ben volt a dzsessz, vég­té­re is az elő­adók több­sé­ge a klas­­szi­kus dzsessz el­kö­te­le­zett­je. A fesz­ti­vál szó­ró­lap­ja ha­mar el­kelt, a má­so­dik na­pon már csu­pán hűlt he­lye volt. Az idén ki­lenc­ven éves Bel­vá­ro­si mo­zi ide­á­lis hely­szín­nek bi­zo­nyult a ren­dez­vény szá­má­ra több szem­pont­ból is. Az ese­ményt töb­bet kö­zött a Ma­gyar Jazz Szö­vet­ség is tá­mo­gat­ta. A több mint öt­száz fős Zsig­mond Vil­mos Te­rem­ben az IH Ren­dez­vény­köz­pont és a Sze­ge­di Ta­va­szi Fesz­ti­vál kö­zös ren­dez­vé­nyét kor­rekt han­go­sí­tás és arány­lag pon­tos kon­cert­kez­dé­sek jel­le­mez­ték. Ez a ren­dez­vény most tény­leg a ki­kap­cso­ló­dás­ról szólt, nem a tánc­ról és a moz­gás­ról. Sok­kal in­kább a nyu­godt ze­ne­hall­ga­tás­ra he­lyez­ték itt a hang­súlyt, hi­szen az iga­zán for­du­la­tos ese­mé­nyek a szín­pa­don tör­tén­tek. A kon­cert­lá­to­ga­tó kö­zön­ség pe­dig a Ca­sab­lan­ca ká­vé­zó han­gu­la­tos kör­nye­ze­té­ben tart­ha­tott pi­he­nőt a szü­ne­tek­ben.
A blu­es mű­fa­ját eb­ben az év­ben a sze­ge­di Ram­bling Blu­es Trió kép­vi­sel­te. Ki­rály Vajk, Hrabovszky Ta­más és Sza­bó Csa­ba ne­ve is­me­rő­sen cseng a vá­ros és Ma­gyar­or­szág blu­est ked­ve­lő kö­zön­ség­nek is. Et­től a több mint ti­zen­öt éves for­má­ci­ó­tól a mű­faj akusz­ti­kus, tra­di­ci­o­ná­lis gyö­ke­re­i­ből kap­ha­tott íze­lí­tőt a kö­zön­ség. A tra­dí­ci­ók be­mu­ta­tá­sát a Band of Gyp­sys Rein­car­na­tion foly­tat­ta, de egy­ál­ta­lán nem a szok­vá­nyos sé­ma sze­rint. Hal­per Lász­ló dzsessz­gi­tá­ros ze­ne­ka­ra ezen az es­tén Jimi Hen­drix-k­lassziku­sokat öl­töz­te­tett dzsesszkön­tös­be. A név is kö­te­lez, hi­szen a Band of Gyp­sys volt a nagy ha­tá­sú rock le­gen­da utol­só, je­len­tős ze­ne­ka­ra Billy Cox bas­­szus­gi­tá­ros­sal és Buddy Miles do­bos­sal. Az öt­ta­gú, ma­gyar re­in­kar­ná­ci­ó­ban azon­ban hang­sze­re­lés­be­li kü­lön­le­ges­ség­ből lát­szott, hogy egye­di fel­fo­gás­sal kö­ze­lí­tet­te meg a fi­a­tal, ma­gyar gi­tá­ros a ki­me­rít­he­tet­len té­mát. A klas­­szi­kus dob-basszus-gitár és ének fel­ál­lás itt szí­ne­sebb lett, hi­szen a bas­­szus­gi­tár he­lyett nagy­bő­gő hoz­ta a bas­­szust, il­let­ve a trom­bi­ta és a cim­ba­lom je­len­lé­té­vel ma­gya­ros jel­le­gű blu­e­so­kat hall­hat­tunk.
A pén­tek es­te csúcs­pont­ja Tim Ries fel­lé­pé­se lett. Ahogy azt so­kan elő­re tud­ták, az ame­ri­kai fú­vós a Rolling Stones ál­lan­dó kísérője, most vi­szont vég­re élő­ben ta­pasz­tal­hat­ta a kö­zön­ség, hogy nem csu­pán egy is­mert ze­nész, de ki­vá­ló elő­adó is. Az al­kal­mi kí­sé­rő­ze­ne­kar most az Oláh Kál­mán Trió volt, Ba­lázs Elem­ér­rel a do­bok­nál, Bar­cza Hor­vát Jó­zsef­fel a nagy­bő­gő­nél, és a név­adó, Oláh Kál­mán­nal a zon­go­rá­nál Rolling Stones-­dal­lam­okat gon­dol­tak új­ra.
Szom­bat es­te a sze­ge­di Rac­zo­forte kon­cert­jé­vel in­dult a fesz­ti­vál má­so­dik nap­ja. A múlt évi fesz­ti­vá­lon is ta­lál­koz­ha­tott ve­lük a kö­zön­ség, de ak­kor még nem volt köz­tük He­gyi Vik­tor száj­kür­tös. Re­per­to­ár­juk­kal a dzsessz fel­sza­ba­dult, könnyed ar­cát mu­tat­ták be, majd Pár­niczky And­rás gi­tá­ros a spirituális mélységekbe invitálta a ma­gas hall­ga­tó­kat a Nigun együt­tes­sel. A trió 2001-ben ala­kult, és a ke­let-eu­ró­pai klezmert és a dzsesszt öt­vö­zi nagy si­ker­rel. őket a fesz­ti­vál utol­só fel­lé­pő­je kö­vet­te már. Oláh Tzumó Ár­pád zon­go­ris­ta is há­rom­ta­gú ze­ne­kar­ral ér­ke­zett Sze­ged­re. A si­ke­res, fi­a­tal ze­ne­szer­ző tri­ó­ja a tra­di­ci­o­ná­lis dzsessz­vo­na­lat kép­vi­se­li.
Min­dent ös­­sze­vet­ve a ha­zai dzsessz­élet jól lát­ha­tó­an vi­rág­zik. A sza­bad­té­ri sze­zon még csak most kez­dő­dik el, és re­mél­he­tő­leg a kö­zel­jö­vő­ben ha­son­ló, ki­emelt fi­gyel­met kap a blu­es mű­fa­ja is, aho­gyan ki­tün­te­tett he­lyen sze­re­pel a fesz­ti­vál ne­vé­ben is.

Ba­kó Mar­git Szi­bil­la