2024. április 18., csütörtök English version
Archívum  --  2010  --  5. szám - 2010. március 29.  --  Kultúra
Ün­nep­lés frankofón mód­ra
Már­ci­us 20-a a frankofó­nia nem­zet­kö­zi nap­ja, en­nek kap­csán min­den év­ben szá­mos prog­ram vár­ja az ér­dek­lő­dő­ket or­szág­szer­te. Sze­ge­den ti­zen­ket­te­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg már­ci­us 24-28. kö­zött az FTUF-t, amely nem más, mint az egye­te­mis­ták fran­cia nyel­vű szín­há­zi fesz­ti­vál­ja.
Címkék: Kultúra
frankofon
Francia nyelvű színdaraboktól volt hangos a JATE Klub. Fo­tó: Se­ges­vá­ri Csa­ba
Sze­ged mel­lett Bu­da­pest, Győr, Mis­kolc, Deb­re­cen és Pécs vesz még részt a prog­ram­so­ro­zat­ban, ame­lyet a fő­vá­ros­ban kép­vi­selt frankofón or­szá­gok szer­vez­nek. Sze­ge­den el­ső­sor­ban az Art-en-­ciel Egye­sü­let és az Alliance Française fran­cia kul­tu­rá­lis egye­sü­let se­gít­sé­gé­vel va­ló­sul­ha­tott meg a fesz­ti­vál, amely min­den év­ben üde szín­folt vá­ro­sunk kul­tu­rá­lis éle­té­ben. A fran­cia nyel­vű szín­ját­szást, il­let­ve a fran­cia kul­tú­rát hi­va­tott nép­sze­rű­sí­te­ni ez a pár nap, ami­kor kü­lön­bö­ző or­szá­gok­ból ér­ke­zett ama­tőr egye­te­mis­ta cso­por­tok mu­tat­koz­nak be. Az elő­adá­so­kat min­den­ki in­gyen néz­het­te meg a JATE Klub­ban.
„Idén Uk­raj­ná­ból, Fran­cia­or­szág­ból, Bel­gi­um­ból, Szer­bi­á­ból, Hor­vát­or­szág­ból és Ma­gyar­or­szág­ról ér­kez­tek cso­por­tok, ös­­sze­sen ti­zen­egyen” – mond­ja Kimpián Krisz­ti­na, a fesz­ti­vál fő­szer­ve­ző­je. „Ál­ta­lá­ban mi szó­lunk az év­ről év­re vis­­sza­té­rő ven­dé­gek­nek, hogy mi­kor lesz az FTUF, de az ér­dek­lő­dést, il­let­ve azt, hogy ben­ne va­gyunk a köz­tu­dat­ban, mi sem bi­zo­nyít­ja job­ban, mint az, hogy idén már vol­tak olyan szín­ját­szó cso­por­tok is, akik meg­ke­res­tek min­ket, hogy szí­ve­sen fel­lép­né­nek.”
A fesz­ti­vál szer­dai meg­nyi­tó­ján, a Grand Caféban fel­szó­lalt Kimpián Krisz­ti­na mel­lett Vanes­sa Crine, az Art-en-­ciel Egye­te­mis­ták Egye­sü­le­té­nek el­nö­ke, Cser­nus Sán­dor, az Alliance Française fran­cia kul­tu­rá­lis egye­sü­let el­nö­ke, a sze­ge­di böl­csész­kar dé­kán­ja, va­la­mint Tóth Kár­oly sze­ge­di ön­kor­mány­za­ti kép­vi­se­lő is. A ká­vé­zó ez­út­tal nem ­csak a hi­va­ta­los meg­nyi­tó­nak adott ott­hont: a pár nap alatt itt le­he­tett meg­te­kin­te­ni a ta­va­lyi FTUF pil­la­na­ta­it meg­örö­kí­tő Luk­ács Ádám-ki­ál­lí­tást; va­la­mint a pén­te­ki ze­nés fran­cia est is a Grand Caféban ka­pott he­lyet.
A fesz­ti­vá­lon be­mu­ta­tott da­ra­bok igen szé­les ská­lán mo­zog­tak: a húsz per­ces szös­­sze­net­től a más­fél órás elő­adá­sig, egye­te­mi szín­há­zi cso­por­tok­tól a kö­zép­is­ko­lás szín­ját­szó cso­por­tig volt itt min­den. A SZTE hall­ga­tói pél­dá­ul imp­ro­vi­zá­ci­ós já­té­kuk­kal – amely a Hét fő­bűn és hét erény cí­met vi­sel­te – szí­ne­sí­tet­ték a ren­dez­vényt. A Ságvári End­re Gim­ná­zi­um di­ák­jai da­rab­ja ar­ról szólt, mit je­lent a szín­ját­szás, il­let­ve ho­gyan kell egy da­ra­bot elő­ad­ni, a ki­je­vi csa­pat pe­dig a Kis Her­ceg tör­té­ne­tét me­sél­te el – öt­fé­le­kép­pen.
A ren­dez­vény egyik leg­ér­de­ke­sebb da­rab­ja a szom­ba­ti Mar­seille 2013 cí­met vi­se­lő volt, mert ez az elő­adás a Come­nius-program ke­re­tei kö­zött szü­le­tett, és ti­zen­két nyel­ven ke­resz­tül mu­tat­ta be a 2013-ra eu­ró­pai kul­tu­rá­lis fő­vá­ros­ként meg­vá­lasz­tott Mar­seille tör­té­ne­tét. A mun­ka, amely­nek ered­mé­nye az em­lí­tett pro­duk­ció, kö­zel két éven át tar­tott, és fran­cia, spa­nyol, szlo­vén és ma­gyar gim­na­zis­ták és fi­a­ta­lok köz­re­mű­kö­dé­sé­vel jött lét­re. A szín­pa­don negy­ven­nyol­can lép­tek fel eb­ben az elő­adás­ban.
Saj­nos az idei év kí­ná­la­tá­ból ki­ma­radt a cell­dö­möl­ki csa­pat, akik min­dig ma­gyar nyel­ven lép­nek fel – azok ked­vé­ért, akik csu­pán ér­dek­lőd­nek a fran­cia szín­ját­szás irán­t, de nem be­szé­lik a nyel­vet. Né­ző­kö­zön­ség­ben azért így sem volt hi­ány. „A sze­ge­di­ek kö­zött is nép­sze­rű a prog­ram­so­ro­zat, és an­nak el­le­né­re, hogy a nyel­vi kor­lá­tok mi­att nem él­vez­he­ti min­den­ki az elő­adá­so­kat, nem le­het okunk pa­nasz­ra. Az a tö­rek­vé­sünk, hogy nép­sze­rű­sít­sük a fran­cia kul­tú­rát, úgy gon­do­lom, tel­je­sül. A fi­a­ta­lok má­sik cél­ja egy­ér­tel­mű­en az, hogy egy­mást, il­let­ve ma­gu­kat szó­ra­koz­tas­sák, és jó han­gu­lat­ban tel­jen el ez a pár nap – ez pe­dig ga­ran­tált” – mond­ta Kimpián Krisz­ti­na.

Tóth Ilo­na

Bezár