2024. április 20., szombat English version
Archívum  --  2010  --  8. szám - 2010. szeptember 13.  --  Kultúra
Új­ság­írás: a kér­de­zés jo­ga
Azt vall­ja, hogy az ok­nyo­mo­zó új­ság­írás rö­vid tá­von konf­lik­tu­so­kat, hos­­szú tá­von azon­ban el­is­me­rést hoz; úgy ér­zi, a szak­má­ja túl fog jut­ni a vál­sá­gon, a jö­vőt pe­dig a fi­a­ta­lok­ban lát­ja: Bruce Shapiro má­jus­ban egye­te­münk, egy­ben szer­kesz­tő­sé­günk ven­dé­ge volt.
Címkék: Kultúra

A sze­ge­di hall­ga­tók nem min­den­na­pi work­shop ré­sze­sei le­het­tek a ta­vas­­szal: Bruce Shapiro is­mert ok­nyo­mo­zó új­ság­író az Egye­sült Ál­la­mok bu­da­pes­ti nagy­kö­vet­ség­ének meg­hí­vá­sá­ra ér­ke­zett Ma­gyar­or­szág­ra, és – bár már több­ször volt már a fő­vá­ros­ban – Sze­ge­den most járt elő­ször. Mi­u­tán el­lá­to­ga­tott több he­lyi szer­kesz­tő­ség­be is, a TIK épü­le­té­ben Az ok­nyo­mo­zó új­ság­írás mint a kor­rup­ció el­le­ni harc esz­kö­ze cím­mel work­shopot és kon­zul­tá­ci­ót tar­tott an­gol nyel­ven. A kö­zön­ség­ben az amerikaniszti­ka és a kom­mu­ni­ká­ció és mé­dia­tu­do­mány sza­kos hall­ga­tók mel­lett min­den­kit szí­ve­sen lát­tak.

shapiro
Bruce Shapiro szerkesztőségünkben adott interjút. Fo­tó: Gémes Sándor
Egye­te­münk ven­dé­ge ne­ves szak­mai múlt­tal ren­del­ke­zik: a BBC, a CNN és a Fox News csa­tor­nák szak­kom­men­tá­to­ra volt, je­len­leg cik­kei je­len­nek meg a New York-i és Los An­ge­le­s-i Times-ban, a The Nation cí­mű he­ti­lap táv­szer­kesz­tő­je, a Co­lum­bi­a Egye­tem Dart Cen­ter for Jour­nal­ism and Tra­u­ma mé­dia­ku­ta­tó in­té­zet igaz­ga­tó­ja, va­la­mint ok­tat a Yale Egye­te­men. Ne­vét itt­hon ta­lán leg­in­kább on­nan is­me­rik, hogy Az ok­nyo­mo­zó új­ság­írás 200 éve Ame­ri­ká­ban cí­mű kö­tet szer­kesz­tő­je.
Az ok­ta­tás fon­tos sze­re­pet tölt be az éle­té­ben. „A fi­a­ta­lok­nak igyek­szem be­bi­zo­nyí­ta­ni, hogy nem kü­lön­le­ges­ség­nek kell fel­fog­ni az új­ság­írás ezen vál­fa­ját, ha­nem alap­ve­tő­nek” – mond­ta Shapiro. Ami a mód­sze­re­ket il­le­ti, mi­vel ő ma­ga is so­kat ta­nult ta­pasz­tal­tabb kol­lé­gá­i­tól, ezért a di­á­kok­nak is a meg­kö­ze­lí­té­si mó­dok sok­szí­nű­sé­gét igyek­szik át­ad­ni, hi­szen ez a kul­csa a si­ke­res­sé­gük­nek és a szak­má­ban tör­té­nő elő­re­ju­tá­suk­nak.
„A ta­ní­tás­ban fon­tos­nak tar­tom, hogy a hall­ga­tók – akik lel­ke­se­dé­sük és kre­a­ti­vi­tá­suk mi­att na­gyon jó öt­le­tek­kel szok­tak elő­ruk­kol­ni – rá­érez­ze­nek a mun­ká­juk lé­nye­gé­re: az új­ság­írás en­ge­dély a kér­dés­fel­te­vés­re” – hang­sú­lyoz­ta a ne­ves új­ság­író. „Az ok­nyo­mo­zó ri­por­tok­ban és tu­dó­sí­tá­sok­ban pe­dig fó­ku­szál­tan zaj­lik ez a bi­zo­nyos kér­dés­fel­té­tel. A má­sik, ami­re fel kell ké­szül­nie a di­á­kok­nak, az erő­szak­kal és a drá­má­val va­ló ta­lál­ko­zás. Az ok­nyo­mo­zó új­ság­író­nak gyak­ran kell csa­lá­di tra­gé­di­á­kat fej­te­get­nie, há­bo­rús ügyek és bűn­cse­lek­mé­nyek után ku­tat­nia. Ko­moly ér­zel­mi ki­hí­vás ez, amellyel meg kell tud­ni bir­kóz­ni.”
A Co­lum­bi­a Egye­tem pro­fesszo­ra sze­ge­di elő­adá­sá­ban szak­te­rü­le­té­ről me­sélt az ér­dek­lő­dők­nek, ar­ra fó­ku­szál­va, hogy mi­lyen fon­tos sze­re­pet ját­szik ez a mű­faj a köz­vé­le­mény ki­ala­kí­tá­sá­ban, ez­ál­tal a tár­sa­dal­mi vál­to­zá­sok­ban is. Mint mond­ja, az ok­nyo­mo­zó új­ság­író gyak­ran el­ső­ként tár a nyil­vá­nos­ság elé bi­zo­nyos tár­sa­dal­mi prob­lé­má­kat. De nem csak egy-­e­gy nem­ze­tet érin­tő kér­dé­sek­ről van szó, a ki­sebb, he­lyi in­té­ze­tek­re vo­nat­ko­zó ku­ta­tá­sok ugyan­olyan fon­to­sak. „Az em­be­re­ket ál­ta­lá­ban ér­dek­li, hogy mi van dol­gok hát­te­ré­ben” – vi­lá­gí­tott rá.
Ki­emel­te, hogy ő „nyil­vá­nos­ság­pár­ti”: azért is kö­te­lez­te el ma­gát az ok­nyo­mo­zó új­ság­írás mel­lett, mert úgy ér­zi, ami­ről jo­ga van, ar­ról tud­nia is kell a nagy­kö­zön­ség­nek. A ve­szé­lyes eb­ben az, hogy egyes új­ság­írók időn­ként eti­kát­la­nul hasz­nál­ják ki a le­he­tő­sé­ge­ket, és vis­­sza­él­nek az in­for­má­ci­ók­kal.
„Örü­lök, hogy el­ju­tot­tam Sze­ged­re, és nem csak azért, mert szép vá­ros” – mond­ja mo­so­lyog­va. „A ma­gyar­or­szá­gi saj­tó­tör­té­net iga­zán sok­ré­tű és gaz­dag, és az ok­nyo­mo­zó új­ság­írás előtt is szé­les táv­la­tok van­nak. Ezért nagy öröm szá­mom­ra, és fon­tos­nak is tar­tom, hogy ta­lál­koz­zam ma­gyar kol­lé­gák­kal, va­la­mint az új­ság­írást ta­nu­ló fi­a­ta­lok­kal, és ne csak Bu­da­pes­ten.”

Tóth Ilo­na

Bezár