A szegedi hallgatók nem mindennapi workshop részesei lehettek a tavasszal: Bruce Shapiro ismert oknyomozó újságíró az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének meghívására érkezett Magyarországra, és – bár már többször volt már a fővárosban – Szegeden most járt először. Miután ellátogatott több helyi szerkesztőségbe is, a TIK épületében Az oknyomozó újságírás mint a korrupció elleni harc eszköze címmel workshopot és konzultációt tartott angol nyelven. A közönségben az amerikanisztika és a kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók mellett mindenkit szívesen láttak.

|
Bruce Shapiro szerkesztőségünkben adott interjút. Fotó: Gémes Sándor
|
Egyetemünk vendége neves szakmai múlttal rendelkezik: a BBC, a CNN és a Fox News csatornák szakkommentátora volt, jelenleg cikkei jelennek meg a New York-i és Los Angeles-i Times-ban, a The Nation című hetilap távszerkesztője, a Columbia Egyetem Dart Center for Journalism and Trauma médiakutató intézet igazgatója, valamint oktat a Yale Egyetemen. Nevét itthon talán leginkább onnan ismerik, hogy Az oknyomozó újságírás 200 éve Amerikában című kötet szerkesztője.
Az oktatás fontos szerepet tölt be az életében. „A fiataloknak igyekszem bebizonyítani, hogy nem különlegességnek kell felfogni az újságírás ezen válfaját, hanem alapvetőnek” – mondta Shapiro. Ami a módszereket illeti, mivel ő maga is sokat tanult tapasztaltabb kollégáitól, ezért a diákoknak is a megközelítési módok sokszínűségét igyekszik átadni, hiszen ez a kulcsa a sikerességüknek és a szakmában történő előrejutásuknak.
„A tanításban fontosnak tartom, hogy a hallgatók – akik lelkesedésük és kreativitásuk miatt nagyon jó ötletekkel szoktak előrukkolni – ráérezzenek a munkájuk lényegére: az újságírás engedély a kérdésfeltevésre” – hangsúlyozta a neves újságíró. „Az oknyomozó riportokban és tudósításokban pedig fókuszáltan zajlik ez a bizonyos kérdésfeltétel. A másik, amire fel kell készülnie a diákoknak, az erőszakkal és a drámával való találkozás. Az oknyomozó újságírónak gyakran kell családi tragédiákat fejtegetnie, háborús ügyek és bűncselekmények után kutatnia. Komoly érzelmi kihívás ez, amellyel meg kell tudni birkózni.”
A Columbia Egyetem professzora szegedi előadásában szakterületéről mesélt az érdeklődőknek, arra fókuszálva, hogy milyen fontos szerepet játszik ez a műfaj a közvélemény kialakításában, ezáltal a társadalmi változásokban is. Mint mondja, az oknyomozó újságíró gyakran elsőként tár a nyilvánosság elé bizonyos társadalmi problémákat. De nem csak egy-egy nemzetet érintő kérdésekről van szó, a kisebb, helyi intézetekre vonatkozó kutatások ugyanolyan fontosak. „Az embereket általában érdekli, hogy mi van dolgok hátterében” – világított rá.
Kiemelte, hogy ő „nyilvánosságpárti”: azért is kötelezte el magát az oknyomozó újságírás mellett, mert úgy érzi, amiről joga van, arról tudnia is kell a nagyközönségnek. A veszélyes ebben az, hogy egyes újságírók időnként etikátlanul használják ki a lehetőségeket, és visszaélnek az információkkal.
„Örülök, hogy eljutottam Szegedre, és nem csak azért, mert szép város” – mondja mosolyogva. „A magyarországi sajtótörténet igazán sokrétű és gazdag, és az oknyomozó újságírás előtt is széles távlatok vannak. Ezért nagy öröm számomra, és fontosnak is tartom, hogy találkozzam magyar kollégákkal, valamint az újságírást tanuló fiatalokkal, és ne csak Budapesten.”
Tóth Ilona