Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A történet két ember köré fonódik. Andor és Réka kapcsolatát ismerjük meg, hogyan lettek szeretők, az idő múlásával hogyan alakul kettejük viszonya, miképp hat rájuk a lakóközösség, a pletykák terjedése ebben a zárt csoportban. Megismerjük azokat az embereket is, akik valamiért fontos szerepet játszanak az egyik vagy a másik életében, a halott feleség szeretőjét, édesanyját, a ház takarítónőjét, Réka jegyesét vagy a házról házra járó hittérítők figuráit. Beleleshetünk egy lakóközösség mindennapjaiba, akárha a sajátunkat látnánk külső szemlélőként.

 

 

 

A Reök-palota egy ilyen előadáshoz tökéletesen alkalmas helyszín. A nézők szobáról szobára követhetik végig az eseményeket, amivel annyi a baj, hogy az egyébként könnyen hordozható székek egy-egy hosszabb jelenet alatt borzasztó kényelmetlenné válnak. A másik hasonló probléma, hogy a nézőszám korlátozása ellenére is bizonyos részeknél nem lehet rendesen elférni.

Színészi alakítások terén kaptunk kiemelkedően jót és kevésbé emlékezeteset is. A két főszereplő, Bíró Lilla és Harkai István sajnos a kevésbé emlékezetes kategória. Az agresszív, de érzelmes férfi helyett inkább csak egy bunkó pasit kapunk, és az érzelmeiben éppen elvesző nő is inkább csak egy nyafka kislány. A két bibliás, Lipták László és Tichy-Rács Ádám eleget tett annak a funkciónak, hogy a feszültebb jelenetek után a maguk komikus karakterével feloldják kicsit a nézőket. A kisebb mellékszereplők Nagy Miklósné, a halott feleség édesanyja, Goda Szilvia, a takarítónő és Hajdú Péter, a saját életét megfilmesítő fiú, Dani megformálója, aki Réka vőlegénye is egyben. Mind korrekten oldották meg a rájuk szabott feladatot. Az előadás egyetlen kiemelkedően jó alakítását az Andrást megformáló Varga Norbert nyújtotta. A történetben András Andor öngyilkos feleségének, Reginának volt a szeretője. Varga Norbert nagyon jól hozta a megtört, magányos szerető figuráját.

A rendezői megoldásokra is érvényes ez a fajta kettősség. Jó ötletek például az ablakon keresztül történő kiköltözés vagy a történetet végigkísérő játékra utaló akasztófa-szimbólum az egyik kulcsjelenetben. Ezzel szemben a feszültség adagolása nem folyamatos. Az elején beáll a néző egy feszültségi szintre, és az az előadás során szinte sosem változik. Ezen lehetne még dolgozni. Jó ötlet viszont, hogy Réka és Dani kapcsolatát a fiú által felvett videókon látjuk, ezzel is segítve a nézőt a Réka életében jelentőséggel bíró férfiak megkülönböztetésében. Az előadáson látott videók Tóth Lambert munkái. Dicséretre méltó elem a táncjelenet is, melylyel hangsúlyt kap az a tény, hogy Réka és Andor kapcsolata nem csupán a szexről és Andor dühkitöréseiről szól. A tánc, ami Rózsa Miklós koreográfiája, mutat rá, hogy vannak azért igaz érzelmek is kettejük között.

A darab egyik érdekessége a néhol feltűnő interaktív jelleg. Ez is talán ahhoz segít hozzá, hogy a néző ne csak néző legyen, de érezze magát a lakóközösség tagjának. Például a legutolsó jelenetben a hagyományos közösségi bulin is úgy érezzük, mintha otthon lennénk.

Az előadást februárban három alkalommal játssza majd a Szoba Színház társulata, 5-én, 18-án és 19-én este 19 órai kezdettel. A nézőszám korlátozott, így érdemes előre helyet foglalni. Erre a 62/541-205 vagy a 62/541-209 telefonszámokon van lehetőség. A belépő 500, diákigazolvánnyal pedig 300 forint.