2024. április 26., péntek English version
Archívum  --  2007  --  8. szám - 2007. április 16.  --  Sport
A „czitromfa” édes gyümölcse
A játék története a legenda szerint egy csarnokban kezdődött, ahol felmosóként dolgozott a szülőatya, és a cigarettaszünetben a partvissal ütögetni kezdték kollégájával a szappant.
És a szép mindebben az, hogy az igazságtól nem is járunk olyan messze. A sportágat ugyanis egy magyar származású ember találta fel, aki valóban hasonló körülmények között emelte le a nagy ötletet agyának legfelsőbb polcáról.
 
 
A szegediek (sötétben) a Szolnok elleni győzelemmel nyerték meg az OB III Keleti csoportját.
Fotó: S. Cs.
 
Öszvér
 
„A floorballt Czitrom András, egy magyar származású svéd ember találta ki” – mesél a fiatal teremsport kezdeteiről Tari Szabolcs, a Szegedi Floorball Egyesület alelnöke és játékosa. „Volt szerencsém találkozni Czitrom úrral, a Nemzetközi Floorballszövetség első elnökével, aki maga mesélte el a történetet. Persze sokkal komolyabb munka van a sportág megteremtése mögött. A gyeplabda és a – jégkoronghoz nagyon hasonló – bandy nevű játék házasításáról lehet szó. Négyszer húsz méteres pályán játsszák, öt plusz egy fővel. Háromszor húsz perc alatt kell a műanyag labdát ütővel minél többször az ellenfél kapujába juttatni, amelynek méretei 160 x 140 x 40/65 cm. A kapus térdelve véd, ütő nélkül, és a játékteret egy hatvan centis, lekerekített sarkú palánk keríti körbe.”
A sportágat eleinte csak iskolákban játszották, de néhány év alatt olyan népszerű lett, hogy 1985-ben már lejátszották az első hivatalos mérkőzést Svédország és Finnország között, rá egy évre pedig megalakult a nemzetközi floorballszervezet, az IFF. 1994-ben pedig Svédország megrendezi az első Eb-t, 1996-ban pedig az első világbajnokságot (Stockholm).
 
Árulkodó adatok
 
„Az ezredfordulóra már olyan népszerű a sportág, hogy a GAISF (Nemzetközi Sportszövetségek Általános Szövetsége) felveszi tagjai közé” – folytatja a sikertörténetet Tari Szabolcs. „Az IFF-nek jelenleg 38 ország a tagja, öt kontinensről, 3.700 egyesülettel. Még egy kis adat, érzékeltetve a játék fejlődését. Az anyaországban 132.795 igazolt játékos űzi a sportot. A finnek már negyvenezer felett vannak, a svájciak és a csehek pedig lassan elérik a harmincezret.”
A magyar honosítás viszont nem alakult ilyen fényesen. Igaz, 1989-ben nálunk is megalakult a szövetség, de mivel nem fizette a tagdíjat, az IFF kizárta soraiból. 1997-ben alakult újjá. Jelenleg három ligában folyik a bajnokság, mindössze 700(!) igazolt játékossal húsz egyesületben.
„A magyar floorballhelyzet hasonló a jégkorongozókéhoz” – folytatja a fiatal alelnök a magyar jelen ismertetését. „Szinte csodaszámba megy, hogy ilyen kevés igazolt játékossal folyamatosan az A csoportos világversenyek küszöbén állunk. Rajtunk is – mint minden más sportágon – a nagyobb médiavisszhang segítene, illetve az iskolai népszerűsítés. Svédországban napi rendszerességgel közvetítenek mérkőzéseket a sportcsatornák. A szegedi klub például kitűzte az elérendő célok közé az utánpótlás megteremtését. Úgy képzeljük el, hogy a testnevelő tanárok segítségével minden iskolában tartunk egy rövid előadást, bemutatót a gyerekeknek, aztán otthagyjuk a névjegyünk a szertárban. Talán egyszer eljuthatunk oda, hogy a tanrendekben kiegészítő sportágként szerepeljen majd a floorball.”
 
Szeged
 
Hazai vizeken maradva a városi csapat múltjáról is faggatom az alelnököt, aki a gimnáziumi évek diákcsapatát említi először. „A Ságváriban kezdtük el a játékot. Aztán hallottuk, hogy van egy U19-es bajnokság, és beneveztünk. Csúnyán elpáholtak minket az első meccsünkön, de nem adtuk fel. A Tisza Lajos-szakközépiskolának volt még egy csapata, akikkel összeálltunk, és egyesületet alapítottunk. A történethez hozzátartozik az a néptánccsoport, akik, állításuk szerint, először hozták be a floorballt Magyarországra. Papp Zoltán és Papp Tamás fogta össze a gárdát, és 2006-ban bejegyeztek minket. Az alkalmi kupák után elindultunk az OB III-ban. Első évben negyedikek lettünk, igaz, csak öt csapatból. Most megnyertük az alapszakaszt, és várjuk a folytatást.”
A második ligához azonban jóval több pénzre lenne szüksége az egyesületnek. Ha nem sikerül kiállítaniuk utánpótláscsapatot, ötvenezer forintot kell befizetniük, egy profi mobil palánk pedig több százezer forint, nem beszélve az utazási költségekről.
A második liga eléréséhez azonban még hosszú út vezet. A rájátszásban a három OB III-as csoport első két-két helyezettje vesz részt. Két csoportba osztják őket. Ha a körmérkőzéses lebonyolítás után a csoportjuk első helyén végeznek a szegediek, döntőt vívhatnak a másik trió első helyezettjével. Ha ezt is megnyerik, egyből feljutnak, ha nem, selejtezőt játszhatnak majd az OB II utolsó előtti helyezettjével. Az út hosszú, de minden fejlődésé az. És a floorball a sportevolúciós sztrádán nagy sebességgel száguldó teremtmény.
 
Az elsők
Az egyetem is kiveszi részét a sportág fejlődéséből, hiszen a floorball felvehető kurzusként, és egyetemi bajnokságban is indul az SZTE csapata. A Szegedi Floorball Egyesület egyetemista játékosai: Bödő Gergely (TTK), Bóna Bence (TTK), Kothencz Péter (TTK), Sánta Vince, az egyesület elnöke (MK), Németh László (ÁJTK) és Tari Szabolcs (GTK).
Dobó Csaba

DSC_3288_230x154.png

Címkék

Hírek, aktualitások *

Rendezvénynaptár *

  • Szorgalmi időszak 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Education period 2023/2024/2
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak a 2023-2024/2. félévben
    február 12. - május 18.
  • Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.
  • 2023/2024-II. félév Szorgalmi időszak
    február 12. - május 18.

Gyorslinkek

Bezár