2024. április 16., kedd English version
Egyetem  --  Videógaléria  --  Érdekességek a természettudományok világából  --  Földrajz
Mit láthatunk a magasból? Távérzékelés alkalmazásai Szeged példáján

Mit láthatunk a magasból? Távérzékelés alkalmazásai Szeged példáján. 1. rész

Előadó: Dr. Szatmári József, egyetemi adjunktus

A film első részében az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kisrepülőgépes, nagyfölbontású, multispektrális és termális légifelvételek készítésére alkalmas rendszereit mutatjuk be. A rövidfilmben a következő kérdésekre kaphat választ az érdeklődő:

Hogyan készítjük a légifelvételeket? Milyen típusú kamerákat használunk a települések és környezetük felvételezésére? Mely évszak(ok), illetve napszak(ok) a legmegfelelőbbek a felvételek készítésére? Szükségesek-e egyéb, földi mérések is a földolgozáshoz? Melyek a légifelvételek főbb alkalmazási területei?

A légifelvételező rendszer alapját egy a látható- (VISible) és a közeli infravörös (NIR, Near-InfraRed) tartományban dolgozó TRIMBLE nagyfölbontású kézikamera, a Duncantech színes-infravörös (CIR, Color-InfraRed) digitális multispektrális kamera, valamint ThermaCAM termális (hő-) kamera adja. Az ehhez kapcsolódó adatgyűjtő számítógép, valamint a navigációt segítő és a repülési útvonalat rögzítő GPS/GNSS vevők a további komponensek. A rendszer nagy előnye az operativitása, vagyis a rövid – kevesebb, mint 1 órás – telepítési ideje, így környezeti károk, haváriák idején a gyors bevethetősége és a felvételek valós idejű kontrollja.

A légifelvételező rendszert – és produktumait, a különböző típusú felvételeket – az elmúlt években több alkalommal felhasználtuk már árvíz-, belvízveszély felmérésére, környezetszennyezések (szénhidrogén vezetékek lyukadásai, illegális szemétlerakók) felderítésére, városi hőszigetek és a panelfelújítások hatásainak kimutatására, nagypontosságú belterületi térképezésre és még sok egyéb feladat megoldására, amelyeknek a részletes bemutatását a film 2. részében kísérhetjük figyelemmel.

 

Mit láthatunk a magasból? Távérzékelés alkalmazásai Szeged példáján. 2. rész

Előadó: Tobak Zalán, egyetemi tanársegéd

Az első részben bemutatott légifelvételező rendszerekkel nyert adatok és azok néhány lehetséges alkalmazása kerül bemutatásra a kisfilm folytatásában. A távérzékelés alapelvei mellett ‑ sok-sok látványos példán keresztül ‑ megismerkedhetünk a különböző típusú – valós színes RGB, színes-infravörös (CIR) és hőkamera – felvételekkel, azok jellemző tulajdonságaival.

A városközpontból kiindulva fokozatosan haladunk a külterületek felé. A nagy térbeli felbontású, valós színes felvételeken akár 10 cm-es felszíni objektumokat is elkülöníthetünk, hasznos adatokat szolgáltatva például a városüzemeltetés számára. A Somogyi-könyvtár épületét a különböző nézőpontból, átfedéssel készített képeket felhasználva – anaglif szemüveggel – 3D-ben is megszemlélhetjük.

A színes-infravörös (CIR) felvételeken a Liget fasorait vagy a belvárosi utcák, udvarok növényzetének egészségi állapotát térképezhetjük. A belvárostól távolodva a panelházak homlokzat és födém szigetelésének hatékonyságát hőkamerás felvételekkel szemléltetjük. A felújított épületek alacsonyabb hőmérsékletükkel jól elkülönülnek társaiktól. Érdekes megfigyelni a város körgyűrűs-sugárutas úthálózatát: a nyári kánikulában felforrósodott aszfalt és a környező parkok hűvösebb zöldfelülete nagy kontrasztot mutat.

A város közvetlen környezetéből a sokszor belvízzel borított mezőgazdasági területek térképezésére láthatunk példát. A CIR képeken könnyen – akár automatikus eljárásokkal is – azonosíthatók, lehatárolhatók a vízzel borított vagy vízzel erősen átitatott térszínek.

A hőkamerás felvételek egy speciális alkalmazási területét jelenti a felszín alatti csővezetékek monitoringja, ezt szemlélteti néhány Algyő környéki példa.

 

Előadás első részének megtekintése:

Előadás második részének megtekintése:

 uszt_logo_rgbInfoblokk2_ESZA_egyes

Bezár