Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

„Bálint Sándor néprajzi, helytörténeti, folklorisztikus kutatásait leginkább a tudományos világ értékelheti, a feledhetetlen emlékű pedagógust tanítványai” – mondta Botka László a megemlékezésen. A polgármester szerint a kitartást, az akarat diadalát, a szülőföld iránti feltétlen és eltéphetetlen szeretetét mi valamennyien megtanulhatjuk tőle. A politikus hangsúlyozta: egy város nem kövektől, nem épületektől, hanem lakóitól, azok szellemiségétől lesz az, ami. Szegeden mindig voltak olyan egyéniségek, költők, írók, művészek, tudósok, akik nemcsak saját művészetükben, tudományukban, hanem szegediségükben is olyat alkottak, ami hírünket viszi szerte a világban.

 

A felújított síremléket Gyulay Endre megyéspüspök szentelte fel. Fotó: Segesvári Csaba

 

„A legszögedibb szögedi” a mezítlábas alsóvárosi cudar szegénységből indulva vált nagy tekintélyű profeszszorrá. A mindenen úrrá lévő szögedi akarat és túlélni tudás segítette a küzdelmes pályán, mottója – a világban helytállani – ma is érvényes tanítás.
Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök arról beszélt, hogy a Bálint Sándorról halála után született írások mindegyike kiemelte mély vallásosságát, tiszta és rendíthetetlen emberszeretetét, képességét a másság példás elfogadására, valamint a család, a haza és a szülőföld iránt érzet szeretetét. Jó, ha példakép van Szeged előtt, a hívek előtt, az egész ország előtt, ezért indította el a katolikus egyház Bálint Sándor boldoggá avatását –mondta a püspök.
Az avatást koszorúzás zárta, a város, az egyetem és a közművelődési intézmények vezetői, tanítványok és tisztelők helyezték el az emlékezés virágait.