Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az ülés Szabó Gábor rektori köszöntőjével kezdődött. A születésnapján köszönteni valakit mindig kellemes és megtisztelő feladat, különösen, ha az közel áll a szívünkhöz – mondta az SZTE rektora. Büszkén, de nem megelégedve tekinthetünk az elmúlt egy év eredményeire, az egyetemnek a modern kor kihívásaihoz alkalmazkodva új feladatokat kell keresnie. A tradíció és a modernség összeegyeztetésével új és új sikereket érhetünk el a szegedi felsőoktatás jubileumi, 85. évében – hangsúlyozta Szabó Gábor. 

 

Trócsányi László tanszékvezető egyetemi tanár a Pro Universitate díjat vehette át. Fotó: Segesvári Csaba

 

Az ünnepség második részében egykori és jelenlegi oktatóknak a szegedi felsőoktatásért végzett munkáját ismerték el egyetemi kitüntetésekkel. Emeritus professzor címet kapott: Leindler László ny. egyetemi tanár, akadémikus (SZTE TTK Matematikai Tanszékcsoport – Bolyai Intézet Analízis Tanszék) és Móczár László ny. egyetemi tanár (SZTE TTK Biológus Tanszékcsoport Állattani Tanszék). Magister emeritus professzori címet kapott: Rozgonyiné Molnár Emma ny. főiskolai tanár (SZTE JGYTFK Magyar Nyelvi Tanszék). Az Egyetemi Tanács Pro Universitate díjat adományozott Trócsányi László tanszékvezető egyetemi tanárnak (SZTE ÁJTK Alkotmányjogi Tanszék). Klebelsberg Kunó-díjat vehetett át Besenyei Lajos egyetemi tanár (SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék), Makk Ferenc egyetemi tanár (SZTE BTK Történeti Intézet Történeti Segédtudományok Tanszék) és Vécsei László akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE ÁOK Neurológiai Klinika). A Klebelsberg Kunó-díj emeritusi fokozatát Kovács László emeritus professzornak (SZTE ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika), illetve Minker Emil emeritus professzornak (SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet) ítélték oda. A Kanyó Zoltán Irodalomelméleti Alapítvány Kuratóriuma Kanyó Zoltán irodalomelméleti díjat adományozott Füzi Izabella tudományos segédmunkatársnak (SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Modern Magyar Irodalmi Tanszék). A Kristó Gyula Alapítvány Kuratóriuma Kristó Gyula-díjat adományozott Piti Ferenc tudományos főmunkatársnak (SZTE BTK Történeti Intézet MTA Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) és Thoroczkay Gábor egyetemi tanársegédnek (ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék).
A programot Trócsányi László Pro Universitate díjas egyetemi tanár „Közhatalmi szerveink és az európai integráció” című előadása zárta. Egy államot a terület, lakosság és a főhatalom határoz meg. De van-e az Európai Uniónak területe, lakossága, főhatalma? – tette fel a kérdést Trócsányi László, aki 2000 és 2004 között hazánk brüsszeli nagyköveteként testközelből követte Magyarország európai uniós csatlakozását. A professzor szerint nehéz megmondani, hol húzódhat az EU külső határa. Kétségeit fejezte ki az európai identitás megteremtésével, kialakíthatóságával kapcsolatban is, hiszen, mint mondta, az egyes emberek identitása lokális szinten a legerősebb. A főhatalom kérdése is problémákat vethet föl. Ugyanakkor a három fő pillér bizonyos értelemben már létrejött, s az integrációnak vannak vesztesei és nyertesei az államok közhatalmi szervei között. Egyértelmű vesztes a nemzeti parlament, a folyamat nyertese pedig a kormányzat, hiszen itt csoportosul az Európai Unióhoz kapcsolódó szaktudás. Trócsányi László úgy összegzett: csak akkor lehet sikeres az európai integráció, amennyiben sikerül megnyugtatóan rendezni a nemzeti, illetve az európai intézmények viszonyát.