Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Egyetemünk szociológia tanszéke régóta foglalkozik a hazatérés kérdését is érintő településszociológiai kutatásokkal. Az eredményekről Rácz Attila, a kutatás vezetője nyilatkozott a Szegedi Egyetemnek.
– A települések megtartó erejéről nem sok pozitívumot hallottunk a kutakodásaink során. Ön tud követendő példát említeni?
– Vannak települések, amelyek képesek helyben tartani diplomásaik jelentős részét. Ilyen például Mórahalom, amely ma már vonzza a munkavállalókat. Itt 15 éves tudatos fejlesztés eredménye, hogy kialakult egy komoly infrastrukturális, közösségi háttér, sok a helyi intézmény, a civil szervezet, ami fel tudja venni a diplomásokat. E mellett kiváló a közlekedési hálózat, így sokan megtehetik, hogy Szegedre ingázzanak. Ez azonban szinte egyéni kezdeményezés. A tudatos, hosszú távra mutató állami szándék hiányzik, a kevés anyagi forrással bíró kistelepülések számára is meg kellene teremteni a lehetőségeket.
– Mi akadályozza meg a hazatérést támogató programok születését?
– Hazánkban több problémát is oda lehet visszavezetni, hogy a politika négyévente gyökeresen új irányt vesz, felszámolják a régi struktúrákat, és újakat állítanak a helyükre. Egy vállalkozást sem lehet biztonsággal megtervezni, nemhogy egy település életét, hiszen lehet, hogy két év múlva minden megváltozik. E terület problémáit is ide lehet vezetni, hiszen a diplomás elvándorlás egyik oka a túlképzés. Hogy elkerüljük a fiatalok tömeges megjelenését a munakerőpiacon, szélesre tártuk az egyetemeket, most azonban sokkal több a végzett szakemberünk, mint amennyire szükség van. A tudatos településfejlesztéssel persze megteremthetnénk egy kiegyensúlyozott társadalom feltételeit, mely vidéken is képes munkát adni az értelmiségnek, de ehhez legalább tíz évre előretekintő program szükséges. Erre azonban a mai politikai hadakozásban nem sok esély látok.