Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A gyermeket nevelő nappali tagozatos hallgatók szociális támogatásának lehetőségeire voltunk kíváncsiak. Először Badó Attilánál, hallgatói és közkapcsolati rektorhelyettesnél érdeklődtünk, aki elmondta, az egyetemnek nincs külön erre az esetre kidolgozott támogatási rendszere. És kimutatásuk sincs a családos hallgatók számát illetően. A különböző karok hallgatói önkormányzatai úgy tudnak segíteni a gyermeket nevelő nappali tagozatos hallgatóikon, hogy az állandó szociális támogatás elbírálásánál figyelembe veszik az anyaság, illetve az apaság tényét.
A legtöbb HÖK-nél emellett szülés esetén eseti szociális támogatásra is lehet pályázni egy alkalommal, mely azonban a szimbolikus gesztusnál nem sokkal jelent többet (összege 5-13 000 forint között mozog). A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karon ezen kívül így május elején ún. „anyák napi pályázatot" is beadhatnak a gyermekkel rendelkező főiskolások. A BTK HÖK irodájának munkatársa elmondta, tapasztalatai szerint a bölcsészeknél gyakori a gyermekes hallgatók jelentkezése. A kar jellegéből fakadóan többen kezdik a huszadik életévük után tanulmányaikat, mint máshol. Ráadásul az idegennyelv szakosok gyakran próbálnak szerencsét külföldön, mielőtt helyet foglalnának a tantermek padsoraiban. Érdekességként megemlítette, hogy nem ritka az apai kérelem benyújtása sem. Ezek a támogatási formák azonban nem biztosítanak elegendő fedezetet a családtervezéshez. A nappali tagozatos hallgatók általában nem vállalnak munkát, így nehéz lenne miből eltartaniuk csemetéjüket. Éppen ezért az utóbbi időben egyre kevesebb fiatal vállal gyermeket azelőtt, hogy stabil munkahelyet, illetve lakást szerezne.
Az egyetem egy külön kollégiumi szintet biztosít a családosok számára. 1989-ig a Herman Kollégium kilencedik szintjén lakhattak házaspárok, majd ezt követően a Károlyi Kollégium B épületének első emeletén alakítottak ki számukra helyet. Néhány éve egyszerre kilenc kisbaba sírásától vagy éppen nevetésétől volt hangos a szint, jelenleg négy kislány és egy kisfiú tölti itt mindennapjait. Nem fordult még elő, hogy egynél több gyermeket nevelt volna egy pár a kollégiumban, s a legtöbben ki is költöznek, mire óvodába mennek a kicsik. A Károlyi Kollégium igazgatónője szerint egyébként a gyermeket vállaló egyetemisták számának csökkenése megfelel az általános tendenciának, hiszen manapság a fiatalok egyre később vállalnak gyermeket. A házaspárok szintjét így most „mezei" hallgatókkal kell feltölteni. - Az első emeletre mindig a csendesebb, többet tanuló hallgatókat igyekszünk elszállásolni, hogy semmi se zavarja meg a picik életritmusát – magyarázta el Varga Ágnes. 
Ember Zoltán, határon túli PhD-hallgató feleségével együtt él a családosok első szintjén. A fiatal pár még nem vállalt gyermeket. Mint elmondta, őket nem elsősorban a kollégiumi légkör vagy a tanulói státusz zavarja. Elsősorban a biztos anyagi háttér nem áll még rendelkezésre. Mivel ők külföldiek, számos procedúrán kell átesniük, mielőtt családot alapítanak, ráadásul mindez nem kevés anyagi kiadással jár. Maga a kollégiumi közeg nem hátráltatná elhatározásukat, hiszen a szomszéd szobákban több kisgyermek is él.
A szint többi lakója toleráns a családos szobákkal szemben. Szinte elképzelhetetlen a hangos buli az első emeleten. Az együttélés mindenkinek előnyére válik. Ha gyermekvállalásra nem is feltétlenül, de házasságkötésre mindenféleképpen ösztönzik egymást a kollégiumi párok. A megszületett kisbabák új színt visznek a kollégium életébe, ők maguk pedig a közösségben szocializálódva bátrabbak, barátságosabbak lesznek, nem félnek a felnőttektől.
– Számomra azért különösen előnyös a kollégium, mert ha bármi történik a gyermekkel vagy velem, mindig tudok kihez fordulni, míg egy albérletben teljesen egyedül lennénk, mikor a férjem elmegy dolgozni – állapítja meg Ocsenás Eleonóra senior, miközben kislánya, Pataki Magdaléna lépcsőmászási igényeit elégíti ki. S hozzáteszi: nagyon hálásak azért, hogy itt lakhatnak, hiszen az albérleti díj fizetése mellett nem tudnának építkezni.