2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2005  --  9. szám - 2005. április 25.  --  Hangsúly
Beszélgetés Máté-Tóth Andrással, a Vallástudományi Tanszék tanszékvezető docensével
Az egyetemek és az egyházak viszonya nem volt mindig felhőtlen. Elcsitultak ezek az ellentétek?
– A 19. században volt egy korszak, amikor a vallás és a tudomány háborút vívott egymással. A tudomány úgy fogta fel magát, mint a világ és az ember legalapvetőbb kérdéseinek megválaszolója. Ez ellen főleg a katolicizmus hevesen tiltakozott, mert a világmagyarázatra vonatkozó illetőségi jogát féltette. Magam is megdöbbenek néha azon, hogy ez a harc még mindig dúl. Néhány kreacionista az oktatási miniszterhez fordult, és azt követelték, hogy a biológiaoktatásban ne csak a darwini tanokra térjenek ki, hanem a teremtéselméletre is. Hajmeresztő.
Azt is látom, hogy az egyetemen helyet, termet kapnak vallási összejövetelek, és az egyetem plakátőserdeiben rendre megjelennek az egyetemistákat célzó vallási programok. Talán ez így durván hangzik, de ahogy a pártrendezvényeket nem engedjük be az egyetem falain belülre, a vallási rendezvényeknek sem adnék helyet. Nyilván az egyetem rászorul a bérleti díjakra, de ettől függetlenül ezek a rendezvények nem tartoznak ide. Az egyetemen ne folyjék térítés. Én nem vagyok térítésellenes, mert a vallási kínálat fontos része a kultúrának, és nagyon sok embernek sok segítséget nyújt. De külön kell választani a dolgokat.
A Vallástudományi Tanszék tehet valamit ebben a kérdésben?
– Az egyetemnek, melynek már a nevében is benne foglaltatik az egyetemesség, kötelessége, hogy a kultúra minden szegmenséről tudósítson, a Vallástudományi Tanszék ennek a feladatnak felel meg. A vallástudomány kívülről, leíró módon kezeli a vallásokat, ezért nem kérdezünk rá senkinek a meggyőződésére. A Politológia Tanszéket hozhatnám fel példaként. Ott is tanítanak a pártokról, de nem agitálnak a pártok mellett.
Érdekli a vallás a hallgatókat?
– A hallgatóink szülei olyan korban nőttek fel, amikor Magyarországon a vallási kérdések csak igen sajátos kontextusban jöhettek elő, ezért a vallási kérdések sokak számára kezelhetetlenek. Úgy 10 éve kérdezték meg az általános iskolásokat, hogy Jézus történelmi személy volt-e vagy kitalált. A gyerekek elenyésző százaléka mondta azt, hogy élt, nagy részük azt hitte, hogy mesefigura, mint Batman. Akármennyire is posztmodern interpretációs világban élünk, van különbség Jézus és Batman között. A szülők nem adták át a vallási ismereteket, nemcsak a magaskultúra kincsei, hanem a hétköznapi élet és a társadalmi lét dimenziói is hiányoznak, például az, hogy mi az ünnep.
Bezár