Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

EGYÜTTMűKÖDÉST KÖTÖTT a Számalk Oktatási és Informatikai Rt. a Heriot-Watt Egyetemmel, melynek értelmében beindulhat hazánkban a skót intézmény angol nyelvű informatikai távoktatása. A brit diplomát adó, 2006 szeptemberében induló képzés informatikai tárgyú, első és másoddiplomaként egyaránt megszerezhető, távoktatási rendszerű, egyetemi szintű képzés. Az oktatás teljes egészében angol nyelven folyik majd, amihez magas szintű (TOEFL 550/213-nak vagy IELTS 6.5-nak megfelelő) nyelvtudás szükséges. A 18. életévüket betöltött jelentkezőknek mindössze ezt, illetve befejezett középiskolai tanulmányaikat kell igazolniuk ahhoz, hogy beiratkozzanak a Heriot-Watt BSc képzésére.

 

EGY KONFERENCIÁVAL MUTATKOZOTT BE a Szent István Egyetem Közösségi Tanulás és Önkéntes Központja (KÖTÖK) február 28-án. A közelmúltban megalakult központ kapocs a Gödöllő környéki és közép-magyarországi non-profit szervezetek, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a Szent István Egyetem között. A Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már több évtizede sikeresen alkalmazott közösségi tanulás jegyében az egyetem diákjai úgy szerezhetnek szakmai tapasztalatot, hogy a tanórák keretében a helyi közösségek mindennapos problémáira keresnek megoldást.

 

HATÁRON TÚLI MAGYAR TERÜLETEKEN DOLGOZÓ, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező kulturális szakemberek levelező tagozatú felsőfokú szakirányú képzése indult február 27-én Budapesten. A programot az Eötvös Lóránt Tudományegyetem együttműködésével a Magyar Művelődési Intézet szervezi. Az oktatásba bekapcsolódók számára lehetővé válik, hogy megalapozott tudással rendelkezzenek a kulturális munka tartalmi, szociológiai, pszichológiai, andragógiai, didaktikai hátteréről, és felkészüljenek társadalmi és kulturális környezetükben a művelődési folyamatok szervezésére. Az első évfolyamon húsz, Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról és Muravidékről érkező hallgató kezdi meg tanulmányait.

 

EURÓPAI KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERT akarnak létrehozni az Európai Unióban, hogy minden országban tudják, mit ér a tudás a másik tagállamban – jelentette be Magyar Bálint oktatási miniszter. Európa legnagyobb közös oktatási tervének három célja lesz: az átláthatóság, az átválthatóság és az átjárhatóság az uniós képzések között. A tervek szerint az európai intézmények képesítései átláthatóak lennének, az Európai Képesítési Rendszer biztosítaná az átjárhatóságot a különböző képzések között, lehetővé tenné, hogy a megszerzett tudás elfogadott legyen a többi tagállamban is. A keretrendszer bevezetéséről szóló végleges döntést előreláthatólag az Európai Parlament hozza meg az év végén.

 

TÁVKÖZLÉSI VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUMOT adtak át március 1-jén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). A BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékén működő laboratórium olyan egyedülálló akkreditált és kijelölt vizsgálólaboratórium lesz az országban, amelynek feladata annak eldöntése, hogy tetszőleges gyártó xDSL, ISDN távközlési technológián alapuló végberendezése (telefon, modem stb.) a távközlési hálózathoz csatlakoztatható-e vagy sem. A kinevezési okiratot Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára adta át Sallai Gyula tanszékvezető egyetemi tanár részére.

 

BUDAPESTEN TARTOTTA KONFERENCIÁJÁT a Consumer Citizenship Network (CCN). A tematikus Network nem más, mint a Socrates-Erasmus program keretén belül, felsőoktatási oktatókból és kutatókból szervezett hálózat, célja pedig egy-egy tudományterület legkorszerűbb eredményeinek az Európai Unió felsőoktatásán belül történő terjesztése. A CCN korunk egyik globális problémáját, a fenntartható fejlődést szem előtt tartva azt vizsgálja, hogy az öntudatos, modern fogyasztó állampolgár milyen kihívásokkal kerül szembe a fogyasztói társadalomban, és ezeket a problémákat hogyan lehet(ne) fenntartható módon megoldani. A hálózat 29 európai ország 124 intézményéből áll, Magyarországot a Budapesti Műszaki Főiskola képviseli.

 

IPARI NYÍLT NAPOT RENDEZTEK a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Az intézmény „Műegyetemi Napok” elnevezésű rendezvénysorozatának egyik meghatározó programjaként számon tartott ipari nyílt napra immár nyolcadik alkalommal került sor, idén az innováció jegyében. A rendezvény a gazdasági élet képviselőinek és az egyetem oktatóinak, kutatóinak, hallgatóinak kapcsolatteremtését szolgálja. Molnár Károly rektor kifejtette: a több mint 220 éves múlttal rendelkező, jelentős hazai és nemzetközi elismertségű, a gazdasághoz szorosan kötődő Műegyetemnek mint Magyarország legnagyobb műszaki kutató-fejlesztő intézetének legfőbb célja csakis az innovatív oktatás és innovatív kutatás megvalósítása lehet.

 

2010-2012 KÖZÖTT VÁRHATÓ A DEMOGRÁFIAI HULLÁMVÖLGY az egyetemeken. Ekkor lesz ugyanis a szakemberek szerint a legjelentősebb a 18 éves korosztályban a létszámcsökkenés. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők száma néhány éve látványosan csökken: amíg 2002-ben még 164 ezren, idén már csak alig több mint 130 ezren próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára. Lukács Péter, a Felsőoktatási Kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a csökkenő gyermeklétszám hatásai még nem jelentkeznek az egyetemeken. A mostani csökkenés oka a feltételezések szerint egyrészt az lehet, hogy a korábban érettségizettek az új felvételi rendszer miatt várnak a jelentkezéssel, másrészt több középiskolában bevezették a nulladik évfolyamokat, ezért a korcsoport egy része csak egy évvel később lép be a felsőoktatásba.

 

KOPEK GÁBOR VÁLTJA DROPPA JUDITOT augusztus 1-jétől a Magyar Iparművészeti Egyetem rektori székében. A jelenleg általános rektorhelyettesként, valamint a fotó szakirány vezetőjeként tevékenykedő Kopek Gábort egy tartózkodás és huszonhárom igen szavazat mellett választották meg leendő rektornak. A rektorhelyettesi feladatokat ellátó egyetemi docens korábban a Magyar Iparművészeti Egyetem Vizuális Kommunikáció Tanszékének vezetőjeként tevékenykedett.