2024. március 28., csütörtök English version
Archívum  --  2006  --  4. szám - 2006. február 27.  --  Egyetemi élet
A globális felmelegedés, valamint a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése régóta foglalkoztatja a szakembereket. Megszületett a Kyotói Egyezmény is, melynek értelmében az aláíró országok vállalják, hogy csökkentik a káros anyag kibocsátásukat. A közelmúltban az ukrán-orosz gázvita is arra mutatott rá, hogy saját érdekünkben nem függhetünk ennyire a nem megújuló energiaforrásoktól, új megoldásokat kell keresni és alkalmazni.
A megújuló és alternatív energiaforrások terén a folyamatos kutatás és fejlesztés mellett nagy szerepe van az oktatásnak is, hogy a mai diákságot környezettudatosságra neveljék. A tanulók nyitottak és érdeklődőek, amit bizonyít az is, hogy az ilyen témakörben hirdetett kurzusok igen népszerűek. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán ez egyelőre fakultatív tantárgy, melynek felelőse Fodor Dezső főiskolai docens. Molnár Tamás tanszéki mérnök elmondta, hogy az órákon foglalkoznak a szél-, a víz-, a nap- és a geotermikus energiával, a biomassza felhasználásával, valamint a biogáztermeléssel és -hasznosítással is többek között. A kurzuson igen nagy hangsúlyt kap a biomassza hasznosítása, mivel mezőgazdasági melléktermékről van szó, és ez jelentősen kötődik a karon folyó oktató- és kutatómunkához. A tantárgy másik oktatója Sallai László főiskolai adjunktus hangsúlyozta, hogy nem pusztán elméleti képzésről van szó, hiszen az órák keretében ellátogatnak a hallgatókkal azokba az üzemekbe, ahol valamilyen megújuló energiaforrást alkalmaznak. A helyi köztisztasági kft-nél például a telephely szociális épületének fűtését és használati melegvíz ellátását biogázzal működtetett kazán biztosítja, de jártak biodízel üzemben, illetve egy megújuló energiaforrás központban is, ahol a szélmotorok működését, a szoláris energia hasznosítását, a biomassza apríték, nyesedék formájában történő elégetését tanulmányozhatták a diákok. Pályázatot is benyújtottak a Tessedik Sámuel Főiskolával közösen még 2002-ben, melynek célja egy sertéstelepen a keletkező hígtrágyából kinyerhető biogáz hozam fokozása volt. Pályázatuk csak részben volt sikeres, de a nyert összegből fermentorokat tudtak vásárolni, melyben a hígtrágya erjesztése történik meghatározott körülmények között.
Az üzemlátogatások nem csupán kirándulásoknak tekinthetők, hiszen a diákok részt vehetnek a kutatásokban, így szak- valamint TDK-s dolgozatok is születnek ezekből a témákból.
A mezőgazdaság megmentői is lehetnének a megújuló energiaforrások Sallai László szerint, hiszen pont itt, az Alföldön akár az energiafű termesztés, vagy a biomassza felhasználás is kiutat jelenthet a gazdáknak. A megújuló és alternatív energiaforrások egyik jellemzője továbbá, hogy helyben hasznosíthatók gazdaságosan, hiszen a szállítás magas költségekkel járna.
Sajnos a megújuló energiaforrások alkalmazásához a szükséges berendezések és technika telepítése drága, de amíg kizárólag fosszilis energiahordozókat használunk, terheljük a környezetünket. Ha csak évtizedek múlva térül is meg a befektetés, akkor is sokat nyerünk, még ha ez nem is fejezhető ki pénzben.
Varga Anna
Bezár