A pályázat augusztus 18-i benyújtását a szenátus rendkívüli ülése előzte meg, ezen az egyetem vezető testületének tagjai megvitatták azt a nyolcszáz oldalas tanulmányt, melyet az új klinika jövőbeni működtetéséről készítettek a klinikai központ munkatársa. A fejlesztéshez kapcsolódó támogatási szerződés aláírására – amelyet egy újabb szenátusi döntés előz majd meg – ősszel kerülhet sor, a kivitelezési munkák pedig jövő év elején kezdődhetnek el.
 |
Pál Attila, a klinikai központ elnöke a látványtervekkel. Fotók: Segesvári Csaba
|
A mintegy 12 milliárd forintos beruházáshoz, amelynek csaknem 90 százaléka európai uniós forrás, az önerőt az egyetem biztosítja, az új tömb működtetését pedig az SZTE klinikai központ finanszírozza majd OEP-bevételeiből. A fejlesztési forrásokból 4,5 milliárd forintot tesz ki a gép-, műszer- és eszközbeszerzés, amelyre a beruházástól függetlenül is szükség lenne a következő években – mondta el a szenátus ülését követően
Szabó Gábor rektor.
A professzor hangsúlyozta, hogy a betegellátás csúcsán álló négy klinikai központnak speciális finanszírozásra van szüksége, az ehhez kapcsolódó szabályokról már előrehaladott tárgyalások folynak a kormányzattal. Addig is szükség van azonban az elmaradt támogatások folyósítására, ahogy az a korábbi években is megtörtént.
A 2007. október 1-je óta a teljes szegedi járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátó rendszert működtető egyetem az újonnan építendő tömb és az 1986-ban épült, 410 ágyas klinikaépület összekapcsolásával új magkórházat kíván létrehozni a déli klinikakertben. Ebben az egyetemi klinikák sebészeti és kardiológiai egységei működnek majd 265 normál és 34 intenzív ággyal. A 21 600 négyzetméteres új épületben elsősorban a manuális szakmák művelői kapnak majd helyet. A kardiológiai, az invazív kardiológiai, az általános belgyógyászati, a hematológiai, az általános, a szív-, a tüdő-, a mellkas- és érsebészeti, a transzplantációs, valamint a szeptikus részlegen gyógyítják majd a betegeket, akiket jellemzően kétágyas szobákban helyeznek el. Az épületben működik majd huszonegy szakambulanciai egység is.
Az új klinikai tömb elsősorban kardiológiai központ lesz. Szegeden ma is kiváló kardiológus-belgyógyászok és szívsebészek dolgoznak, s az intézmény képes a legkorszerűbb hemodinamikai és elektrofiziológiai vizsgálatok elvégzésére is. Ezek az egységek azonban jelenleg elszórva, különböző helyeken működnek. A fejlesztés egyik fő célja, hogy e szakmák művelői végre egy épületben dolgozhassanak. Így ha egy szívproblémákkal küzdő páciens érkezik, valamennyi vizsgálatot és esetleg szükséges beavatkozást egy helyen el tudják majd rajta végezni.
Franck János