Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Hogy a magyar felsőoktatásban szükség lenne a diákigazolványok jelentős reformjára, az már évek óta nem volt kérdés. A legtöbb hallgató szinte nem is tudja használni a kártyáján lévő – nem olcsó – chipet, hiszen a kiszolgáló környezet csak egy-egy, inkább mintának szánt intézményben épült ki – köztük is az egyik legjobban a szegedi Tudományos és Információs Központban (TIK). Az idő múlásával azonban már a kártyán található chip maga is jelentős fejlesztésre szorulna, ha a modern kor elvárásainak szeretne megfelelni.
Az új diákigazolványok előállítására vonatkozó pályázatot a decemberben sikertelenül lezárult első kiírás után 2006. február 15-én hirdette meg újra az Oktatási Minisztérium háttérintézménye, az Educatio Kht. a Tenders Electronic Daily közös európai pályázati portálon.
A jelenlegi rendszernél azonban még időzzünk el: a régebbi és jól hamisítható, könyv alakú diákigazolványokat 1998-tól váltották fel a chipes plasztiklapok az egyetemeken. Ezek azonban csak az igazolvány számát tartalmazzák elektronikusan, a többi adatot (név, születési dátum, egyetemi kar, stb.) rányomtatták a kártyára. A középiskolásoknak 550, míg a felsőoktatásban tanulóknak az elektronikus chip miatt 1600 forintot kell fizetniük diákigazolványukért. A kis elektronikus lapot több funkcióban lehetne használni, ám az ehhez szükséges infrastruktúra korántsem épült ki általánosan az országban.
A politikusok közül sokan kritikusabban szemlélik a helyzetet. Állítják, feleslegesen fizettetnek ki a diákokkal súlyos összegeket, hiszen a legtöbben nem, vagy csak igen kis területen tudják használni diákjukat. A kisebbik ellenzéki párt például elvárja, hogy az új diákigazolványokra való átállás ingyenes legyen a diákok számára, kompenzálva ezzel azt, hogy évekig használhatatlan szolgáltatást vásároltattak meg velük.
A hallgatók nagyjából fele fér hozzá ma olyan alkalmazásokhoz, amelyekkel a csipet használni tudja, állítja Horváth Ádám, az Oktatási Minisztérium informatikai tanácsadója. A chipkártyás rendszereket a legtöbb nagyváros egyetemén és főiskoláján, Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon, Egerben, Sopronban, Pécsett és Szombathelyen használják – tegyük hozzá, a legtöbb helyen inkább apróságokra. Komoly kísérleti rendszer Budapesten, Szegeden, Gyöngyösön, Egerben és Nyíregyházán működik. A teljes felsőoktatást átfogó, minden intézményt érintő chipkártyás alkalmazás még nem épült ki. Az összesítettben egyértelműen a Szegedi Tudományegyetem tudja felmutatni a legkomolyabb eredményeket, a kollégiumi belépőtől a fénymásoláson át a kávéautomatáig.

 

Szegeden az országos átlagnál széleskörűbben használható a diák. Fotó: Segesvári Csaba

 

Hogy a hét év alatt miért csupán a kísérleti programokig sikerült eljutnia a rendszernek, arra mindkét politikai oldalon más verziókat találunk. De nehezítette az előbbre lépést az is, hogy a Nemzeti Banknak is el kellett fogadnia a diákot elektronikus fizetőeszközként. „Várnunk kellett a kreditrendszer európai szabványának véglegesítésére is. Az új kártyát ugyanis arra is használni szeretnénk, hogy a diák által itthon vagy külföldön megszerzett tanulmányi krediteket is tanúsítani tudja” – mondta el a sajtónak Horváth Ádám.
A bevezetés hiányosságaiért azonban sokszor maga az adott egyetem is okolható. Több esetben előfordult korábban, hogy egyetemek külön elektronikus kártyát bocsátottak ki, és vásároltattak meg a diákokkal, vagy tetettek rá a meglévő mellé a műanyag lapra. Ezek általában olyan szolgáltatásokat tartalmaztak, amelyeket a jelenlegi diákigazolvány is képes ellátni.
Az egyetemistákat képviselő Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) az új diákigazolványokról szóló politikai vitából igyekezett kimaradni azzal, hogy nem nyilvánított véleményt. A HÖOK – nyilatkozata szerint – elsődleges érdeke az, hogy az új diákigazolványokat valóban lehessen is használni valamire, mert a maiaknál ez jócskán hagy kívánnivalót maga után. A szervezet azt is szeretné elérni, hogy az új kártyákat ne felmenő rendszerben vezessék be, hogy a felsőbb évfolyamok hallgatói ne kerüljenek hátrányba a valóban lényegesen jobbnak ígérkező új kártyát használókkal szemben.
Egy, a diákigazolványokra korábban kiírt tender már 2005 decemberében sikertelenül zárult. Az Oktatási Minisztérium (OM) hivatalos indoklása szerint az akkori közbeszerzési eljárást azért nyilvánították érvénytelennek, mert az egyetlen versenyben maradt pályázó, a T-Systems Kft. az Educatio Kht. többszöri kérésére sem csökkentette számottevően ajánlati árait, amelyek túlságosan magasak voltak.
Az Index című lap azonban arról is beszámolt, hogy a tender sikertelenné nyilvánítását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is szorgalmazta, mivel a nevezett cégben egy korábbi üzlettársa is érdekelt. A miniszterelnöki hivatalból ugyanakkor cáfolták ezt az információt.
A most ismételten kiírt pályázat elvi megfogalmazása szerint szükség van olyan modern okmányokra, amelyek megfelelnek az új chipkártyás alkalmazásoknak, elektronikus aláírással lehetővé teszik a gyors ügyintézést itthon és a külföldi tanulmányok során, s alkalmasak beléptető rendszerek, valamint utazási és egyéb kereskedelmi kedvezmények használatára. A tendert ennek szellemében írták ki.
Az új diákigazolványok árát az OM közleménye szerint kormányrendelet határozza majd meg, ennek megalkotására azonban csak az új közbeszerzési eljárás sikeres lezárása után kerülhet sor. Biztos viszont, hogy a választások után felálló új kormány oktatási miniszterének kell majd a győztes pályázóval aláírnia a szerződést.