Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Az egészséges életmód kapcsán az utóbbi időben egyre többet emlegetett fogalommá vált a rekreáció, ugyanakkor valószínűleg csak kevesen vannak teljesen tisztában ennek jelentésével, tartalmával, legfontosabb elemeivel. Miért is fontos a rekreáció az egészség megőrzésében?
Nos, a rekreáció kifejezés tágabb értelemben az ember szervezetének mindennapos megújulását, fizikai, pszichikai, szellemi felfrissülését, egészségének megőrzését és élete minőségének javítását jelenti. A rekreáció az elfogadott nemzetközi értelmezésben a szabadidő eltöltésének kultúrája. Eszközül a drámai katarzis élményétől a szórakozás legkülönbözőbb válfajain, a táncon, hobbitevékenységeken át a sport legkülönfélébb változatait is felhasználja. A rekreáció szűkebb értelemben a mozgásos tevékenységet, a sportrekreációt foglalja magában. Egészségünk megőrzése szempontjából ugyanis különösen fontos ez az aktív rekreáció: azaz a mozgás; a séta, a játék vagy sport.
A gazdaságilag fejlett (nyugati) országokban és társadalomban, ahol az átlagemberek igényei is magasabbak, már évek óta ismert fogalom a rekreáció: az emberek lehetőségeikhez mérten mindenhol folyamatosan törekednek az életük minőségének javítására és az egészségük megőrzésére. Magyarország viszont nagyon rosszul áll ezen a téren, különösen a mozgás tekintetében – állítják a szakemberek. A Nyugattól fényévekkel maradunk el, de még Szlovákia, Csehország és Lengyelország is megelőz bennünket. Az észak-európai országokhoz viszonyítva alig érjük el a 20 százalékot, mert ott a lakosság 60-70 százaléka hetente kétszer-háromszor aktívan sportol – mondta el lapunknak Kiss Gábor, az SZTE JGYTFK Testnevelési és Sporttudományi Intézet Testnevelési Tanszék főiskolai docense. Talán nem meglepő, hogy ezekben az országokban a munkateljesítmény, a gazdasági teljesítmény és az egészségügyi mutatók is jóval jobbak, mint nálunk.
Tudományosan bizonyított tény, hogy az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez optimális idejű és intenzitású mozgásra, testedzésre van szükség. „Az emberré válás folyamatában komoly szerepe van a mozgásfejlődésnek, mert ez és a gondolkodás fejlődése tett minket emberré. A mozgás a munkával való kapcsolatában jelentősen csökkent, hiszen átalakult a munka, amit végzünk. A genetikailag kódolt mozgásigényünket a sport, a fizikai aktivitás, a mozgásos rekreáció segítségével elégíthetjük ki” – hangsúlyozza Kiss Gábor. Ha ugyanis az életvitelünk során mozgáslehetőségünk beszűkül vagy megszűnik, akkor egyre nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkciózavarok (például a terheléstűrés, a konfliktuskezelés vagy a  problémamegoldó-képesség terén) és a vészesen mozgásszegény életmóddal összefüggésbe hozható szervi, anatómiai elváltozással járó betegségek (például magas vérnyomás, mozgásszervi megbetegedések, elhízás) kialakulását. A mozgás rengeteg betegség ellenszere, melyet nem annyira a rehabilitációban, mint inkább a prevenció során kell hasznosítani. Mert természetesen szép dolog, ha valaki egy infarktussal a háta mögött kocogni kezd, de ha hamarabb is ezt tenné, nagyobb eséllyel kerülné el a bajt.
A gondok az általános iskolás korosztálynál kezdődnek – állítja Hegedűs Imréné, a Testnevelési Tanszék adjunktusa. Már alsó tagozatos korban meg kell szeretnie a mozgást a gyermeknek, illetve a képességek fejlesztése is ekkor a legideálisabb. A kisdiákoknak fittnek kell lenniük, hogy kellő aktivitással és odafigyeléssel vegyenek részt az órákon, ehhez viszont több mozgásra, több testnevelésre lenne szükségük. Ha ebben az időszakban nem szeretik meg a mozgást, akkor a kritikus serdülőkorban még rosszabb lesz a helyzet.
Mindez viszont nem azt jelenti, hogy az egyáltalán nem sportoló közép- és idős korosztály „menthetetlen" lenne. Elsősorban a 30-as, 40-es korosztályt kell megfelelő kommunikációval megcélozni, mert ők még általában abban a tudatban hajszolják a pénzt, halmozzák a stresszt és a konfliktusokat, hogy örök életűek, semmi baj nem érheti őket – fogalmazza meg a legfontosabb feladatot Szatmári Zoltán, a Testnevelési Tanszék tanszékvezető főiskolai docense. Természetesen nem állítható, hogy hazánkban tökéletes lenne a tömegsport és a szabadidős mozgás infrastrukturális és financiális háttere, ugyanakkor leginkább mégis az akarati tényezők döntenek. A futást, kocogást, gyaloglást, úszást vagy kerékpározást mindenki elkezdheti. A szakemberek egyöntetűen állítják: a felelősség nagy részben a testnevelőtanárokat képzőké, illetve maguké a testnevelőké, ugyanakkor viszont a politikusoknak, neves tudósoknak és művészeknek kellene személyes példát mutatniuk a lakosságnak, ettől várható csupán robbanásszerű javulás a magyar mozgáskultúrában. Hiszen, mint mondják, Amerika is azóta fut, mióta Kennedy a média támogató jelenléte mellett elkezdte róni a kilométereket. A nemes cél érdekében lapunk is új rovatot indít a következő héttől, melyben többek között életmód-tanácsokat és edzésterveket kaphatnak az érdeklődők.