Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

A Bartók emlékbizottság január elején kezdte meg munkáját Szegeden, a város és a helyi kulturális intézmények vezetői ekkor kezdték egyeztetni terveiket és programjaikat. A bizottság elnöke Botka László, a Tisza-parti város polgármestere, társelnöke Kerek Ferenc, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának főigazgatója, tagja Bátyai Edina, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál szervezői Kht. ügyvezető igazgatója, Herczeg Tamás, a szegedi szabadtéri marketingvezetője, Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar karmestere, Kerek Attila, Koczka Ferenc, a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, Kozma József, Szeged alpolgármestere, Simoncsics János, a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatója, Száz Krisztina, a művelődési központ munkatársa, Tajti Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem kulturális irodájának vezetője és Tandi Lajos újságíró.
Szeged számára a Bartók-év programsorozata különösen fontos, hiszen ez a zeneszerző nagyszentmiklósi szülőfalujához legközelebb eső magyar nagyváros. A Kulturális Főváros rendezvénysorozatnak ennek a felvezető évében így a Szegedi Szabadtéri Játékok mellett a Bartókhoz kötődő megemlékezések, koncertek, kiállítások, estek kapnak szerepet. A kulturális építkezés során a programok nemcsak teljességükben, hanem minőségükben is egyedülállóak Szegeden.

 

 

A szegedi Bartók-évi programokat „A szülőföld kötelez” mottó szerint szervezték.
Kerek Ferenc szerint két értelmezése is van ennek a jelmondatnak – egyrészt bár Bartók a népek testvériségének jegyében alkotott, de mindig hangsúlyozta, hogy magyar zeneszerző. Másrészt, Bartók nagyszentmiklósi szülőföldje bár a határokon túl helyezkedik el, de a programsorozat, a Bartók emlékbizottság és a Pro Bartók Társaság hidat épít a napi problémák fölött Szeged és Nagyszentmiklós között. A zeneművészeti kar főigazgatója, aki a Pro Bartók Társaság művészeti vezetője is, hozzátette, szeretné Nagyszentmiklóst a régió egyik világviszonylatban ismert településévé tenni, ahova bármikor elzarándokolhatnak a Bartókért rajongók, mindig találnak olyan helyet, kiállítást, koncertet, rendezvényt, ami a zeneszerző szellemiségét hordozza, és még közelebb hozza a közönséghez.

 

 

A Bartók-év és a régió egyik legkiemelkedőbb rendezvénye lesz a II. Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny, amit március 22-27. között rendeznek a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Főiskolai Karának Fricsay Ferenc Hangversenytermében. A háromfordulós, rangos megmérettetés – melynek zsűrijét a hazai és a nemzetközi zenei élet elismert művészei alkotják – döntőjében közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház zenekara, gálakoncertjét pedig a nagyszentmiklósi Nákó kastélyban tartják.
A Bartók-év programfüzetében hatvanhat rendezvény kapott helyet, de ezeken kívül lesz is, volt is már esemény. A sokszínű programok a régió különböző művészeti ágainak összefogásáról tesznek tanúbizonyságot, hiszen a kortárs balettól kezdve, a zenés virrasztáson át a Szegedi Szép Szó ünnepi megjelenéséig igen változatos palettáról válogathatunk, de akár említhetném a műsorfüzet borítóján látható bélyegtervet is, amely Kass János keze munkáját dicséri.

 

 

Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar karmestere szerint a szegedi programsorozat egyik célja, hogy „társadalmasítsa Bartókot”, tehát hogy azok is utat találjanak ehhez a zenei világhoz, akik eddig elutasították a komolyzenét. Ennek egyik eszköze szeretne lenni az az augusztus 12-i utcazenélés, amikor a Klauzál téren játszanak népzenét – ami a zeneszerző szívügye volt –, és Bartók műveit. Minthogy Bartók szerint a modern művészetek megújulásának egyik kulcskérdése a népi művészet ismerete, így táncházakban, néptáncbemutatókban, -oktatásban sem lesz hiány az év során.
Az összkulturális munka szép példája az irodalmi megjelenések széles köre is – a Szegedi Szépírás, a Tiszatáj, a Szegedi Szép Szó megemlékezései mellett szeptember 28-án A szülőföld kötelez címmel a város támogatásával jelenik meg egy emlékkötet, melyben többek között Péter László Bartókkal kapcsolatos tanulmányait, a nagyszentmiklósi tanácskozás teljes anyagát, a szegeden színpadra állított Bartók-művek és koncertek kritikáit olvashatjuk
A programfüzet összeállításakor annak is nagy figyelmet szentelt a Bartók emlékbizottság, hogy a turisták nemcsak hasznos, hanem érdekes kiadványt vegyenek kezükbe, ezért például a füzet utolsó oldalán található térkép segítségével körbesétálhatják azokat a helyeket, ahol a zeneszerző is megfordult, és a könnyebb tájékozódás érdekében minden egyes megjelölt helyen Bartók képével ellátott transzparenseket állítanak fel.

 

 

A szegedi Bartók Emlékbizottság mindezek mellett szeretné a személyes emlékeket, élményeket is megmutatni, így felhívást tettek közzé, hogy megleljék azokat, akiknek voltak szerencséjük valamilyen módon látni, hallani az ünnepeltet:
„Kérjük azokat a zeneszerető szegedi polgárokat, akik ott lehettek a nagy zeneköltő és zongoraművész valamelyik szegedi koncertjén, jelentkezzenek, hogy élményeit, emlékeit mások számára is felidézhessük. Azon szegediek segítségére is számítunk, akik őriznek valamilyen dokumentumot, relikviát, (fotókat, újságcikket, propagandaanyagot, plakátot, följegyzéseket stb). Kérjük, ideiglenesen bocsássák egy őszi kiállítás rendelkezésére.”
A Városháza portáján szeretettel fogadják az emlékeket és emlékezőket.