Szegedi Tudományegyetem - Ahol tudás és szándék találkozik

Hän­del 250., míg Haydn ha­lá­lá­nak 200. év­for­du­ló­ja ap­ro­pó­ján 2009 feb­ru­ár­já­ban az SZTE Ván­tus Ist­ván Gya­kor­ló Ze­ne­mű­vé­sze­ti Szak­kö­zép­is­ko­la és a nagy­vá­ra­di Pos­ticum Movi­men­tum Iuven­tutis Chris­tianae ösz­­sze­fo­gá­sá­val meg­ala­kult az Orches­tra Pos­ticum Iuven­tutis Inter­na­tion­al­is, va­gyis a Pos­ticum Nem­zet­kö­zi If­jú­sá­gi Ze­ne­kar, mely a két emblematikus ze­ne­szer­ző mű­vé­sze­té­nek pél­dá­ját kö­vet­ve a ze­ne nem­ze­tek fö­löt­ti­sé­gét is hi­va­tott kép­vi­sel­ni – de­rül ki a ze­ne­kar ala­pí­tó­le­ve­lé­ből. A Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem­hez kö­tő­dő szak­kö­zép­is­ko­la hos­­szú ide­je kap­cso­lat­ban áll a nagy­vá­ra­di in­téz­mén­­nyel, de eb­ben az év­ben ez­úton tet­ték még szo­ro­sab­bá az együtt­mű­kö­dést.

Jövő szeptemberben újra föllépnének. Fo­tó: Gé­mes Sándor

A sze­ge­di és nagy­vá­ra­di ze­nész nö­ven­dé­kek­re épü­lő nem­zet­kö­zi ze­ne­kar Nagy­vá­ra­don de­bü­tált szep­tem­ber 16-án. Más­nap telt ház előtt mu­tat­ko­zott be a for­má­ció a sze­ge­di al­só­vá­ro­si fe­ren­ces temp­lom­ban adott in­gye­nes kon­cert­jé­vel. Új­vá­ri Ist­ván, a sze­ge­di Ván­tus Ist­ván Gya­kor­ló Ze­ne­mű­vé­sze­ti Szak­kö­zép­is­ko­la igaz­ga­tó­ja lel­ke­sen szá­molt be a szep­tem­ber 17-ei fel­lé­pés si­ke­ré­ről. „A ze­né­vel felnyithatjuk a so­rom­pókat” – ös­­sze­gez­te a ren­dez­vény üze­ne­tét az igaz­ga­tó. A ha­tá­rok kö­zöt­ti so­rom­pók eltüntetésében eb­ben az eset­ben biz­to­san komoly szerepe van ze­nének.
Új­vá­ri Ist­ván­tól azt is meg­tud­tuk, a ze­ne­kar Svájc­ban is fel­lé­pett, ahol két hely­szí­nen is hall­hat­ták az ér­dek­lő­dők a klasz­­szi­kus dal­la­mo­kat. A sze­ge­di kon­cer­ten igen je­len­tős és ko­moly da­ra­bok hang­zot­tak el. A kö­zön­ség élő­ben hall­hat­ta Georg Cas­par Schür­man­ntól a Ludovi­cus Pius nyi­tá­nyát, Christoph Willibald Gluck oper­jájá­nak, az Or­fe­usz és Euridikének nyi­tá­nyát. El­hang­zott még Ge­or­g Frid­er­ic Hän­del há­rom női hang­ra és vo­nó­sok­ra írt Lau­date pueri Dominum cí­mű mű­ve, s az oszt­rák ze­ne­szer­ző, Joseph Haydn c-moll Nr.95-ös szim­fó­ni­á­ja. A fel­lé­pé­se­ket egyéb­ként hos­­szas fel­ké­szü­lés előz­te meg. A leg­te­het­sé­ge­sebb di­á­ko­kat a szim­fo­ni­kus ze­ne­kar­ok­nál jól be­vált mód­szer­rel, pró­ba­já­té­kok al­kal­má­val vá­lo­gat­ták ki. Mind­an­­nyi­an meg­kap­ták a ze­ne­ka­ri anya­got, és a kar­mes­ter irá­nyí­tá­sá­val ki­vá­lasz­tot­ták a leg­ügye­sebb nö­ven­dé­ke­ket.
„Hi­szünk ab­ban, hogy kez­de­mé­nye­zé­sünk hoz­zá­já­rul a ha­tá­rok fö­lött át­nyú­ló em­be­ri és mű­vé­szi kö­te­lé­kek szo­ro­sabb­ra fű­zé­sé­hez, a ze­ne mint kö­zös nyelv és a ze­né­lés örö­mé­nek él­mé­nye se­gít­sé­gé­vel” – hang­zik az Orches­tra Pos­ticum Iuven­tutis Inter­na­tion­alis ala­pí­tó­le­ve­lé­nek zá­ró­mon­da­ta.
Re­mél­he­tő­leg a név­adó, sváj­ci Pos­ticum Ala­pít­vány és pá­lyá­za­ti tá­mo­ga­tá­sok se­gít­sé­gé­vel jö­vő­re új­ra lét­re­jö­het a ren­dez­vény – enélkül vi­szont nem va­ló­sul­hat­ná­nak meg ezek az el­kép­ze­lé­sek. A fesz­ti­vál jel­le­gű prog­ra­mot éven­te egy­szer szer­ve­zik majd meg, a ter­vek sze­rint jö­vő év szep­tem­be­ré­ben ke­rül sor a kö­vet­ke­ző fel­lé­pés­re. Új­vá­ri Ist­ván azt is el­árul­ta, hogy a ma­gyar és ro­mán nem­ze­ti­sé­gű fi­a­ta­lok mel­lett az Eu­ró­pai Unió és a ré­gió te­het­sé­ges ze­né­szei is be­ke­rül­het­nek a ze­ne­kar­ba. Eb­ben az év­ben az ös­­sze­ál­lí­tás nem­zet­kö­zi­ség­ét fo­koz­ta, hogy két Olasz­or­szág­ból ér­ke­zett ven­dég­mű­vész csat­la­ko­zott a mu­zsi­ku­sok­hoz. A fi­a­ta­lok Petr Zej­fart kar­mes­ter ve­zény­le­té­vel, il­let­ve Francesca Cassi­nari szop­rán éne­kes köz­re­mű­kö­dé­sé­vel ad­ták elő a klas­­szi­kus szer­ze­mé­nye­ket.

Ba­kó Mar­git Szi­bil­la