Ortutay Gyula etnográfus születésének centenáriumán, 2010. március 25-én a Szegedi Tudományegyetem BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszéke, az Egyetemi Könyvtár, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának néprajzi munkabizottsága, valamint a Magyar Néprajzi Társaság folklórszakosztálya a néprajzkutató életét, munkásságát, kortársait bemutató kiállítást és felolvasóülést rendezett. A programokat Ortutay Tamás, a neves akadémikus fia is megtisztelte jelenlétével. „A tudós, a politikus, a közíró, egy életút könyvei” című tárlatot (a Solymossy Sándor Néptáncegyüttes színvonalas előadását követően) Voigt Vilmos, az ELTE Néprajztudományi Doktori Iskolájának vezetője nyitotta meg. A kiállításon az érdeklődők válogatást láthattak a szegedi egyetem egykori hallgatójának, magán- és címzetes nyilvános rendkívüli tanárának tudományos könyveiből, tanulmányköteteiből, mesegyűjtéseiből, valamint a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához fűződő dokumentumokból. A megnyitó után a Bölcsészettudományi Kar konferenciatermében tartott felolvasóülésen előtérbe került Ortutay Gyula életművének három korszaka, a korai szegedi évek, a politikai pályájának első fele és folklorista pályafutásának kezdete. Péter László irodalomtörténész előadásában Ortutay Gyula Napló I. című kötetéből olvasott fel részleteket, melyekből a jelenlévők megismerhették gyermekkorát, középiskolai éveit, illetve azt is, hogy fiatalkorában nagyon érdekelték a versek, olyanynyira, hogy társaival önképzőkört is alakított. Ortutay Gyula pályakezdésének bemutatását követően Mód László tanársegéd szintén az etnográfus naplóbejegyzéseinek segítségével a magántanári képesítés, valamint a nyilvános, rendkívüli tanári cím elnyerésének körülményeit mutatta be. „Ortutay és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma” címmel Lengyel András irodalomtörténész, muzeológus tartott előadást, amiben a néprajzkutató politikai szerepvállalását emelte ki. A felolvasóülés szünetében a látogatók megtekinthették a Néprajzi Tanszék Folyosó Galériájában megrendezett tárlatot, ahol Ortutay Gyula mellett még két híres szegedi kötődésű kortársához, Fél Edithez és Tálasi Istvánhoz kapcsolódó képeket, naplórészleteket, előadás-tervezeteket, jegyzőkönyveket állítottak ki. A felolvasóülés folytatásaként az előadók betekintést nyújtottak Ortutay Gyula további politikai és folklorista pályafutásába, de Fél Edit és Tálasi István munkásságára is részletesebben kitértek. A magas színvonalú rendezvények méltón emlékeztek a száz éve született akadémikusról, aki az egyik meghatározó alapítója volt a 20. századi néprajztudománynak, s akinek életműve máig él, és hatással van a társadalomtudósokra.
Dudás Szilvia